Oldal 32 [32]
OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI a Természettől, és abból többet ki is nyernek, több lépést kihagyva, a világ távoli részéről származó természeti erőforrásokra támaszkodva. Niger falvaiban — szemben a németországi városok háztartásaival — sok házban nincs ivásra, mosásra vagy főzésre alkalmas vezetékes víz, sem áram. A környezetük pedig a nem fenntartható használat miatt egyre hanyatlik. Az egyik mutatója annak az erőforrás-károsodásnak, amelylyel az alacsony jövedelmű területek vidéki közösségei szembesülnek, a háztáji termelés időigényének növekedése. Egy másik hasonló táj felé fordulás sem jelent mindig megoldást, mivel a szomszédos falvak is az erőforrások szűkülésével küzdenek, így szükségképpen nem fogadják őket szívesen. Ez az oka annak, hogy az egyre terjeszkedő nagyvárosok körül kialakuló nyomornegyedekben összezsúfolódó tömeg ismerős látvánnyá vált. Ezzel szemben a természeti degradáció kevéssé vagy egyáltalán nem hat a magas jövedelmű országokban élőkre, vannak alternatív beszerzési források a világ más tájairól, legalábbis egyelőre. Pendrill és társai (2019) például úgy becsülték, hogy az átlagos európai uniós étrend kb. egyhatodának karbonlábnyoma hozható közvetlen összefüggésbe a trópusi országokban folyó erdőirtással. A Jelentés egy fogalomrendszer felépítése segítségével fejti ki a fenntartható fejlődés elgondolását, ami segít megérteni a természettel való viszonyunkat — mit nyerünk ki belőle, hogyan alakítjuk át, amit kinyertünk belőle, és amit aztán visszaadunk neki, miért és hogyan zavartuk meg a Természet folyamatait az elmúlt évtizedekben a saját kárunkra és utódaink kárára, és mit tehetünk azért, hogy irányt váltsunk. Mivel ez a Jelentés globális, gyakran említjük az emberiség Természettel szembeni követeléseit. Azonban a Jelentés sokszor a Természettel folytatott kisebb léptékű és helyi interakciókat vizsgálja A közösségek eltérő életviteli képességeiben jelentkező különbségek azt üzenik, hogy az emberek nem egyformán élik meg a fokozódó erőforrás-szűkösséget. Az élelmiszer, az ivóvíz, a ruházat, a tető a fejünk felett, a tiszta levegő, a valahová tartozás érzése, a saját közösségünk életében való részvétel és a reményteli kilátások kétségtelenül univerzális szükségletek, azonban az, hogy az emberek a Természet által nyújtott javaknak és szolgáltatásoknak milyen jelentőséget tulajdonítanak, nagyban eltér. A Dél-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő területeken élő földművesek számára a globális éghajlatváltozás legégetőbb problémái a csökkenő vízforrások és az egyre változékonyabb esőzés, az Amazonas-medencében őshonos lakosságnak az otthonvesztés nemcsak a saját otthonaikból, de a spirituális világukból is, a világ nyomornegyedeiben 30
