Page 18 [18]
OCR
A BIODIVERZITÁS GAZDASÁGTANA. A DASGUPTA-JELENTÉS delleket és alkalmazásukat nélkülözhetetlennek tartják az adatok gyűjtéséhez, elemzéséhez, a gazdasági trendek előrejelzéséhez, a lehetőségek értékeléséhez és a szakpolitikák tervezéséhez. Igy talán nem kellene, hogy meglepő legyen, hogy ugyanezek a modellek formálják a gazdasági lehetőségeinkről kialakított elgondolásainkat. Az pedig, hogy elfogadjuk a fenti modellek által kínált gazdasági lehetőségeket, arra ösztönzi a tudományos körök közgazdászait, hogy tovább finomítsák és fejlesszék azokat kipróbált határaikon belül. Es ez tovább erősíti a hiedelmeinket, hogy mi az, ami elérhető a gazdaság jövőjét tekintve. A kölcsönös egymásra hatás tehát szinergikus.! Ez legalább egy nem szándékos és költséges következménnyel járt. Nem oly régen, amikor a világ még igencsak különbözött a maitól, a sürgős válaszokat követelő gazdasági kérdéseket leghatékonyabban úgy lehetett tanulmányozni, ha a Természetet kizárták a gazdasági modellekből. A második világháború végén az abszolút szegénység helyi jellegű volt Afrika, Azsia és Dél-Amerika nagy részén, Európa pedig újjáépítésre szorult. Természetes volt a termelt tőke (utak, gépek, épületek és kikötők), valamint a ma humántőkeként ismert javak (egészség és oktatás) felhalmozására való törekvés. A Természet vagy a fermészeti tőke közgazdasági modellekbe történő bevezetése szükségtelen teher lett volna a gyakorlat számára.? A Természetet az 1970-es években foglalták bele a növekedési, fejlödési makroökonómiai modellekbe, azonban nem megfelelő formában." Az volt az elgondolás, hogy az emberi találékonyság idővel leküzdheti a Természet szűkösségét, és végül (formálisan, annak határán) az embe! Felmerül a kérdés, hogy vajon kire vonatkozik az általam használt , mi" és , miénk" kifejezés. Nem mindenkire, de bizonyára nem is korlátozódik azokra, akik egyetértenek az állításaimmal a tudományos közgazdaságtani modellek és a gazdasági lehetőségek általános értelmezése közti kölcsönhatásra vonatkozóan. A csoportot, akikre gondolok, nem a megnevezés, inkább a meghívás jelöli ki — például azok, akik elolvassák ezt a Jelentést —, hogy megfontoljuk, miért és hogyan kell megtörnünk a körforgást, és hogy újragondoljuk az emberiség bioszférában betöltött helyét. A következőkben tisztázódik, hogy a második világháború utáni évek milyen jelentőséggel bírtak a biodiverzitás gazdaságtanára. A nyugati közgazdasági gondolkodás fejlődésére utalok. Azonban, a legjobb tudásom szerint, azok a közgazdasági modellek, amelyek a Szovjetunióban alakították az állami politikát, és amelyeket Dél-Amerikában dolgoztak ki neves tudósok, szintén nem tartalmazták a Természetet. A Természet, a természeti tőke, a természeti környezet, a bioszféra és a természeti világ egymással felcserélhető kifejezések. Lásd például a Review of Economic Studies 1974-es különszámát a kimerülő természeti erőforrások gazdaságtanáról. 16
