Oldal 17 [17]
OCR
BEVEZETÉS Jelen kotet a The Economics of Biodiversity: the Dasgupta Review (A biodiverzitás gazdaságtana. A Dasgupta-jelentés) című könyv rövidített változata (a továbbiakban: Jelenzés), amelyet az Egyesült Királyság akkori pénzügyi és gazdasági miniszterének felkérésére készítettem 2019 tavaszán. A közgazdaságtan, elképzelésem szerint más tudományágakhoz hasonlóan, rendszerint fokozatosan halad előre, központi útmutatás nélkül. Hasonlóan más diszciplínák szakembereihez, mi, közgazdászok is a világ ama jellemzőiből alkotott modellekkel dolgozunk, amelyeket részletesen vizsgálni akarunk. Mindez magával hozza, hogy minden más messze a háttérbe szorul. A modellek tehát példázatok, egyesek szerint karikatúrák, ami igaz is lehet. A közgazdaságtan egyben egy kvantitatív tárgy is. A pénzügyminisztereknek az adóbevételek becslésére van szükségük ahhoz, hogy fedezzék a tervezett kormányzati kiadásokat; a környezetvédelmi miniszterek ma kénytelenek feltenni a kérdést, mennyit kellene fizetni a földműveseknek ahhoz, hogy a táj , zöldítése" érdekében kivonják a földjeiket a termelésből, és hogy a fosszilis üzemanyagok támogatását meg kellene-e szüntetni; az egészségügyi miniszterek pedig keresik az érveket, amelyekkel meggyőzhetik minisztertársaikat arról, hogy az egészségügybe való befektetés előbbre viszi a gazdaságot, és így tovább. Eppen ezért a közgazdasági modellek szinte kivétel nélkül a matematika nyelvén szólnak. Szintén ez az oka annak, hogy a közgazdasági folyóiratokban megjelenő modellek ezoterikusnak, valóságtól elrugaszkodottnak, már-már öntörvényűnek tűnhetnek. Sokan azzal is érvelhetnek, hogy az emberi magatartás formális, ráadásul matematikai modellezésével az emberi tapasztalás gazdagságát csorbítjuk. Ennek ellenére a kormányzatok, nemzetközi szervezetek és magántársaságok közgazdászai ezeket a mo15
