OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN foglalkoztam, úgy gondolom, hogy a két alkotó színházi világa a kortárs színház dekonstrukciós olvasata felől is megközelíthető. Pavis írja, hogy költői szöveg areferenciális,""" ami a rendezőnek szabadabb teret biztosít, mint a szerzői instrukciókkal ellátott dr$ámaszöveg, ugyanakkor a nézőnek is nagyobb lehetőséget enged arra, hogy elinduljon szabad asszociációinak irányába. Vidnyánszky és Visky liturgikus, poétikus színházi nyelvhasználata egyrészt szétveti a hagyományos színházi nyelv kereteit, másrészt átírja a kereszténységre jellemző hagyományos kommunikáció szerkezetét, mert sokszor kerülik a kötött szemantikájú keresztény jelentésrendszert. Amellett, hogy az általam vizsgált alkotók kortárs élettörténetekbe ültetik az újszövetségi eseményeket, számos esetben dekonstruálják a keresztény hithirdetés hagyományos nyelvhasználatát. Alkotásaik egy része akkor is a megváltástörténetről szól, amikor Krisztus neve el sem hangzik az előadásban, és a színre vitt alkotás nem elevenít fel konkrét újszövetségi részleteket. Mivel sem Vidnyánszky, sem Visky alkotói pályája nincs lezárva, e kötetben a két alkotó által képviselt színház közelmúltját és jelenét a maga töredékességében, befejezetlenségében tudtam vizsgálni. Visky drámáit kivétel nélkül színpadra állították — jelenleg Debrecenben próbálják A test történeteit. Elemzésem tárgyául azokat a rendezéseket választottam, amelyeket a szerző által képviselt színházelmélethez közelinek éreztem. Vidnyánszky rendezései közül azokat elemeztem, amelyekben leginkább felismerhetőek a költői színház jellemzői, valamint a liturgikus vonások. Életművét illetően az epikus művekből életre hívott, költői jelzővel illetett előadások elemzése lehet további kihívás, amely jogosságára Urbán Balázs rövid írása is felhívja a figyelmet, utalva arra, hogy a hosszú lélegzetvételű prózai művek esetében - pl. Úri muri, Bűn és bűnhődés — az adaptáció célja és iránya eltérő, de , a szövegkönyv kialakításának módszereben hasonlösägok is megfigyelhetöek”.°°® Mivel a Vidnyánszky-életmű szerves részét képezik az operák is, érdekes lenne egy tanulmánykötetben megvizsgálni az általa rendezett operák összművészeti jellegét. Hasonló keretek között lehetne foglalkozni Pilinszky és Visky verseinek párhuzamos vonásaival, amelyekről a Visky-köteteket méltatók tábora keveset szól, valamint mélyebb kutatást igényelne az erdelyi alkotö verseinek &s drämaszövegeinek összevetése is. Meglátásom szerint, Visky drämaszövegeiböl tobb részletet kiemelve össze lehetne állítani egy verseskötetet, ugyanakkor anem drämaszövegszeletekkent megszületö versek szimbólumrendszerét, dramaturgiáját érdemes volna összevetni a dc-ámák felépítésével és szimbolikájával. A kolozsvári drcrámaíró színházelméleti írásaiból, 567 Pavis: Színházi szótár, 251. 568 Urbán Balázs: Lira és epika Vidnyänszky Attila szinhäzäban, Szinhaz, 51. evf., 2018/4, 21. s 192 "