Oldal 183 [183]
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI
kísérleteivel állítható párhuzamba, ugyanakkor magában foglalja az Arany-bal¬
ladák zeneiségét, hiányos, sejtető történetmesélését."" Vidnyánszky Kodály
Zoltán Székelyfonóját vagy Háry Jánosát példaképként tekintő összművészeti
alkotásokat rendez. Némely rendezéséhez tánckoreográfust is felkér, a Johanna
a máglyán című előadáson Bozsik Yvettel dolgozott együtt, a Körhinta"" és a
Csíksomlyói passió pedig a Magyar Nemzeti Táncegyüttes bevonásával nyerték
el végleges formájukat.
A népi szimbolika - elsősorban a betlehemes hagyományok - beemelése az
előadásokba részben Szász Zsoltnak köszönhető, aki 1991-ben Tömöry Mártával
együtt indította el azt a Nemzetközi Betlehemes Találkozót, amelynek 2006-tól
— Vidnyánszky közreműködésével — Debrecen ad otthont. A Halotti pompa
gyilkosságot megelőző jelenete betlehemes játék: a karácsonykor érkező betle¬
hemezők a megszületett megváltó ünneplése közben gyilkosokká változnak, majd
megölik a fiát váró édesanyát. Becket Tamás meggyilkolásának ellenpólusaként
egy betlehemes játék a Gyilkosság a székesegyházban című előadásban is meg¬
tekinthető. A betlehemes játékok egyrészt a liturgiából dramatizálódtak a három
királyok Krisztus-imádása kapcsán, ugyanakkor megőrizték az archaikus pogány
szertartások emlékét is. Színházi előadásokba építésük funkciója — a népi ha¬
gyományok megőrzésén túl -— hasonló, Krisztus el- és befogadásának kérdéskö¬
rével szembesítik a jelenlevő nézőt. A szarvassá változott fiúban a népi jelenetek
integrálásakor népköltészeti szövegek is elhangzanak, a színpadtérbe padok,
poharak, demizsonok, népviseletben megjelenő színészek kerülnek, a kibonta¬
kozó mulatozás az apa halálának és temetésének"? ellenpontjaként jelenik meg.
A falusi közösség jókedvű mulatozását helyzetkomikumok kísérik, Jászay Tamás
kritikájában a vásári színjátszás újraírását fogalmazza meg az előadás kapcsán:
„jelzesszerü diszletek, minimälis kellektär és az egyéni színészi teljesítmények
tudatos/ösztönös beolvasztása a társulat egész munkájába — a beregszászi sikerek
titka akkor is és most is ebben áll(t)."" A dramatikus népi hagyományok kapcsán
510 Kozma András dramaturg szavai. Vidnyánszky Attila első ciklusa a Nemzeti Színházban.
54 Sarkadi Imre — Fábri Zoltán — Nádasdy László — Vincze Zsuzsa: Körhinta, Nemzeti Színház,
Budapest. A bemutató dátuma: 2015. február 20. Színészek: Szűcs Nelli, Waskovics Andrea,
Farkas Dénes, Cserhalmi György, ifj. Vidnyánszky Attila. Rendező: Vidnyánszky Attila. Koreo¬
gráfus: Zsuráfszky Zoltán.
A falusi temetések népi rítusai a Zoltán újratemetve című előadásban is megjelennek. Zelei
Miklós: Zoltán újratemetve, Nemzeti Színház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti
Színház produkciója, Budapest. A bemutató dátuma: 2014. november 17. Színészek: Béres Ildi¬
kó, Tarpai Viktória, Vass Magdolna, Ivaskovics Viktor, Melnyicsuk Oleg, Kacsur András, Rácz
József, Szabó Imre. Rendező: Vidnyánszky Attila.
Jászay Tamás: Közösségben, revizoronline, 2009. augusztus 12. https://www.revizoronline.
com/hu/cikk/1699/solyompecsenye-beregszaszi-illyes-gyula-nemzeti-szinhaz-szegedi¬
szabadteri-jatekok-2009?search=1&first=10&csrcf_text=Vidny%C3%A1nszky%20
542
543
* 181 ¢