OCR
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI kapujában. E költői színház jellemzője, hogy szinpadképek montazsszertien valtakoznak, az előadások színpadképei egymással felcserélhetőek. A szarvassá változott fiú meghatározó képei az előadásból rendezett filmben"?! is visszaköszönnek. Lehmann írja, hogy a posztdramatikus színházban , szabállyá válik a jelsűrűség konvenvióinak és többé-kevésbé elfogadott normáinak megszegése. Csak a túl sok vagy a túl kevés létezik."?? Míg a megrendezett Visky-drámák előadásaira az utóbbi, Vidnyánszky rendezéseire a jelek tobzódása jellemző. Az intenzív jelhalmozásból következik, hogy a színdarab minden részlete egyformán fontosnak tűnik fel, a fő- és mellékszálak csak idővel és nehezen határozhatók meg, a fontosnak tűnő szálak és utalások néha háttérbe szorulnak. A német színházi teoretikus értelmezésében, amikor a posztdramatikus színházban eltűnik a határ a valóságos és a fiktív élmény között, , a metaforikus-szimbolikus tér metonimikussá válik.""? A metonímia mint alakzat, azáltal hoz kapcsolatba két egymásnak megfelelő dolgot, hogy a részt egészként juttatja érvényre. Ebben a viszonyban a színpadi tér — a már kifejtett metaforaműködés hatására — metonimikusnak tekinthető, amennyiben az azon megkezdett történések részévé, folytatásává válik a nézők testi tere. Ebben az esetben a színpad eseményei továbbíródnak a befogadóban, a tér megszokott hierarchikus kapcsolatai felbomlanak, és a színpad — szintén Lehmannt idézve -— , a nyomok helyévé is válik."??" VIDNYÁNSZKY TOTÁLIS SZÍNHÁZA Pálfi Ágnes és Szász Zsolt kifejtik, hogy Vidnyánszky színházi nyelve a képzőművészettel is rokonítható, rendezéseiben színházat és képzőművészetet ,a téridő szegmenseinek egyidejű jelenléte, dialogikus összjátéka rokonítja; nem véletlen, hogy a XX. században a színházi nyelv sok esetben képzőművészek inspirációjára újult meg."?? Az említett előadások meghatározó elemei a színészek által végrehajtott cselekvések mellett a hangeffektusok, a fényhasználat, a térbeli váltások, az intenzív zeneiség, valamint az előadás egyik szemiotikai komponenseként tekinthető díszlet. A színpadi kompozíció zeneisége gyakran 531 Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú, film, 2014. Színészek: Béres Ildikó, Gál Natália, Szűcs Nelli, Tarpai Viktória, Törőcsik Mari, Olekszandr Bilozub, Ferenczy Attila, Ivaskovics Viktor, Kacsur András, Krémer Sándor, Trill Zsolt, ifj. Vidnyánszky Attila. Rendező: Vidnyánszky Attila. 532 Lehmann: Posztdramatikus színház, 103 533 Uo., 180. 584 Uo., 182. 535 Pálfi Ágnes — Szász Zsolt: Költői vagy epikus színház, Magyar Művészet, 2016/8, 62. http:// www.magyar-muveszet.hu/upload/userfiles/2/publications/201801/pdf/MM2016_3belivek_ kepnelkul_08_palfi_agnes.pdf (Letöltés: 2023. május 12.) s 179 "