Seite 179 [179]
VIDNYÄNSZKY ATTILA Es VISKY ANDRÁS SZÍNHÁZI VILÁGÁNAK JELLEMZŐI
A KÖLTŐI SZÍNHÁZ SZCENIKÁJA
Vidnyánszky elsősorban a nagy, tágas színpadtereket vagy a zsúfolt színpadokat
kedveli, melyeket a néző tekintete nem lát át első ránézésre. Ezek a terek sokszor
metaforikusak, a Három nővér?" helyszíne például — a zsámbéki rakétabázis —
egy lepusztult ház és a körülötte elhelyezkedő kert. Koltai Tamás az előadásról
írt recenziójában felhívja a figyelmet az elhagyott, lepusztultnak tűnő szabadtér
bejátszására, ahová a díszlettervező Alekszander Belozub , oldalt halomba rakott
nehäny jelzesszerü bütort, ajtökeretet, piknikkelléket”.**° Ugyancsak metafori¬
kusnak tekinthető a Mesés férfiak szárnyakkal hol űrhajóra, hol csillagos égre
utaló térszerkezete. A szarvassá változott fiú stúdiószínpadon tekinthető meg,
ahol párhuzamosan van jelen az anya falusi és a fiú nagyvárosi élete, melyek
időben és térben eltérő valóságot jelenítenek meg. Az előadás zárójelenetében
ábrázolt tér, a titkok kapujának bejárata, a kórustagok által tartott oszlopok és
az azokon megjelenő csillagokra utaló fények tere transzcendens síkba emeli a
fiúval megtörtént eseményeket. Vidnyánszky rendezéseire jellemző, hogy elő¬
adásainak terében több helyszín és idősík szimultán ábrázolása is megvalósul.
A Psyché esetében például a középen elhelyezkedő férfi (Tóth László) tere állan¬
dó, mindig ide tér vissza, utalva ezzel arra, hogy a folyton változó nővel szemben
az ő identitása stabil. A színpad bal oldalának közepén Psyché testvérének la¬
kása lokalizálható, a színpad jobb oldalán pedig Kazinczy irodalmi szalonja
foglal helyet. A színpad jobb oldalán zajlanak Psyché művészvoltának eseményei
is. A szarvassá változott fiú szimultán terei általában három-négy részre oszt¬
hatók, a bal oldalon elhelyezkedő anya tere állandó, a tiszta forrás a színpad
elején, a könyvhalomból való megszületés, majd a felidézett falusi jelenetek a
színpad közepén történnek, a nagyváros illusztrálása pedig az egész színpadot
betölti. A Vidnyánszky-előadásokról írt kritikák jelentős része egyébként a be¬
fogadást zavaró tényezőként említi a rendezőre jellemző szimultán jelenetábrá¬
zolást, a párhuzamos cselekményvezetést. Példaként Domsa Patrícia beszámo¬
lóját idézem: , Nem a szereplők hibája, hogy a gondosan kidolgozott részletek
nem állnak össze egységes egésszé. Folyamatosan fény és hangeffektek hatása
alatt állunk, folyamatosan több szólamban zajlanak az események... A rendezés
525 Anton Pavlovics Csehov: Három nővér, Nemzeti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2013.
november 10. Színészek: Béres Ildikó, Gál Natália, Kacsur Andrea, Orosz Ibolya, Orosz Me¬
linda, Szűcs Nelli, Vass Magdolna, Ferenczi Attila, Ivaskovics Viktor, Kacsur András, Kristán
Attila, Rácz József, Sőtér István, Szabó Imre, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József. Rendező:
Vidnyánszky Attila.
526 Koltai Tamás: Csehov-Dionüszia, Élet és Irodalom, évf., 36. szám, 2003. szeptember 5. https://
www.es.hu/cikk/2003-09-08/koltai-tamas/csehov-dionuszia.html (Letöltes: 2023. jünius 30.)
s 177 "