Page 174 [174]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
alkotók munkássága — egymás mellett tárgyalhatók."" Véleményem szerint a
theatrum theologicum — bar Uj kifejezés a kortärs szinhäzelmeleti diskurzusban
-, amint azt a kortárs alkotók felsorolása is mutatja, valóban létező színházi
forma, csak Visky legutóbb megjelent kötetéig nem próbálták eszerint a kategó¬
ria szerint csoportosítani a kortárs előadásokat. A színpadra állított Visky-drámák
a theatrum theologicum szűkebb olvasatát, a nyugati keresztény teológia szín¬
házra való értelmezését, a kinyilatkoztatás üzenetének (posztmodern színpad¬
ra írását is képviselik. A drámaíró a Tanítványok kolozsvári bemuta¬
tója óta több írásában és szóbeli megnyilvánulásában használja a feltámadás
színháza" kifejezést, amelyet pl. Puréarete Az ember tragédiája rendezése
kapcsán a végítélet, a parúzia színházával"" vált fel. A theatrum theologicum
célja az eseményekben való részesedés, az, hogy a nézők a krisztusi események
és a történelem egyetemes passiójának résztvevőiként éljék át a színházi előadás
jelen idejét: , MESTER: Akkor tehát nézni annyi, mint részt venni; sőt: tettessé
välni.”50
Visky Mire való a színház? című kötetének középpontja a jótékony siker kér¬
désének megvitatása a Mester és a Tanítvány között. A traktátusban elhangzó
példa — amelyet Kálmán atya is ismertetett az Alkoholistákban — Genéziusz
római parodista megtéréstörténetét idézi, aki Diokleciánusz császár idején te¬
vékenykedett, és egy, a kereszténységet kigúnyoló előadása során egy papot hívott
fel a színpadra, látomása volt, és megtért. Ebben az értelmezésben a Visky által
körülírt theatrum theologicum magában hordozza a néző megtérésének lehető¬
ségét. Darida találó megfogalmazásában, ez a színházforma , nagy kockázattal
jár, és nem mindig váltja be önmagát. Ám épp sérülékenységében rejlik ereje, ez
teszi végtelenül emberivé.""" Ricceur utal arra, hogy az ember a börtönlét álla¬
potában megtanulja a semmiért szeretni Istent, ,ez azt jelenti, hogy sikerült
teljesen kilépni a viszontszolgáltatás-gondolatnak abból a köréből, melynek a
jajkiáltás mindaddig rabja marad, ameddig az áldozat fölpanaszolja sorsa igaz¬
ságtalanságát.""" Kirkegaard stádiumelmélete szerint az esztétikai állapot — amely
elsősorban az élet élvezetére irányul — rejtőzködő, nem mutatja meg valódi énjét,
emiatt megnyilvánulni sem képes, és nem éli át a belső szabadságot. Visky sze¬
replői az esztétikai stádiumból indulnak, és lépnek át a darabok végére abba a
505 Darida: A keresés színháza.
506 Visky: Mire való a színház?, 175—220.
507 , A parúzia színháza, azaz: Krisztus megjelenése az utolsó ítéletkor színháza. Vagy: a feltámadás
színháza." Uo., 175.
508 Uo., 226.
509 Darida: A keresés színháza.
510 Ricœur: À rossz mint filozófiai és teológiai kihívás, 869.
s 172 "