Oldal 154 [154]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN legsötétebb Goya-festmények hangulatát hozza."" A jelmeztervező Bianca Jeremias többféle jelmezt állít színpadra, Krisztus és a táncosok, énekesek öltözéke egyszerű, míg az erények, bűnök, angyalok és ördögök összetett, hivalkodó ruhában jelennek meg, Pilátus (Olt Tamás) lila színekben pompázik, a gonosz feketében, az evangélium szereplőinek öltözete pedig ikonográfiai hagyományokat követ, Péter apostol pl. mindig halászhálóval a kezében jelenik meg, Júdás (Rácz József) színre lépésekor rendszeresen pénzcsörgés hallatszik. A bűn allegóriájának felépítése már az előadás elején elkezdődik, amikor az invocatio, a passiójáték szerepfelvétele megtörténik: , Folyvást kérdezi a Hang: / Mit ácsoltok, ácsok?" A színpadi térben megjelenő színészek és táncosok magukra öltik a Szentírás-történetben megjelenő szereplőket. Az előadás egyik vonulata a bűn megtörténte. Péter (Rátóti Zoltán) tagadásai, Júdás árulása, Pilátus (Horváth Lajos Ottó) gyengesége az egyén botlásaival szembesítik a jelenlevőket. A keresztfa tákolása időtől független, véget nem érő cselekvés, amely szinte az egész előadás ideje alatt zajlik. A falusi jelenetben felbukkanó zsibárus (Farkas Dénes) az előadás során gonosszá, bukott angyallá válik, aki végigkíséri és kikövezi a Golgotára vezető utat. Bár a Vidnyánszkyra jellemző térbeli dramaturgia alapját képező párhuzamos történések, az emberi érzékelést fokozó szimultán hatások a passióban is megmaradtak, Krisztus szenvedéstörténete a lineáris cselekményvezetés síkján halad: virágvasárnaptól Mária mennybevételéig"" tart, a nagyhét eseménysorát követi. A kenyér és a szög szimbóluma az előadás szemantikai rendszerének egyik mozgatórugója: a kenyérbe a gonosz veri bele a szöget, felfeszítve vele a kenyeret, amelyből végül nemcsak az utolsó vacsorára összegyűlő tanítványok, hanem a jelen levő nézők is részesülhetnek. A keresztre feszítés metaforikus megismétlése — a kenyér átszögelése —, valamint a feltámadás szintén metaforikus érzékeltetése — az átütött kenyérből való részesedés — magába rántja a lineáris történetelmesélést és felfüggeszti, egyetlen színpadképbe helyezi annak széttartó idejét. Az előadás kulcsgondolata a kereszthalálért való kollektív felelősségvállalás: a jelenlevő szubjektumok mindegyike felel Krisztus (és a másik ember) 145 Méltatlanok a kereszt körül. Csíksomlyói passió — Nemzeti Színház, Criticai Lapok, 26. ébf., 2017/5-6, 4—5. https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/csiksomlyoi-passio (Letöltés: 2022. április 11.) 146 Szőcs: Passió, 7. Érdekes, hogy Vidnynászky nem emelte be az előadásba Szőcs Géza szövegéből a negyedik királyra vonatkozó szakaszokat, holott a beemelés tágítaná a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás elemzési kereteit. 47 Nagyboldogasszony ünnepe -— augusztus 15. — a Katolikus Egyház legnagyobb Mária-ünnepe. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből egyenesen a mennyei boldogságba jutott testben és lélekben is. * 152 "
