Oldal 152 [152]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN a választ, miként történhetett meg az idős szülők megölése, és mi lehet a Szentestén történt gyilkosság metafizikai kontextusa. Az előadás a bűn tematikáját járja körül, a rendező megfogalmazásában: , Szentestétől Jézus nagypénteki keresztre feszítéséig és tovább, a gázkamrákig."" Bár a Csíksomlyói passió című Vidnyánszky-rendezést a csíksomlyói nyeregben is játszották, ?? a Nemzeti Színház színpadán bemutatott kőszínházi produkciót vizsgálom. A színpadtérben játszott előadás struktúrája a csíksomlyói szabadtérben is megmaradt, a nagy távolságok és a színészek mozgása miatt — a kültéri előadás több színpadon zajlott egyszerre — az előadás szövegét viszont jelentősen rövidítették. Vidnyánszky olyan szintetikus előadást hozott létre, amely Krisztus szenvedéstörténete köré csoportosul a csíksomlyói ferences iskoladrámák — a diktatúra idején a somlyói Mária-szobor alá rejtett és csak az 1980-as felújítás során megtalált — szövegei nyomán, de kiegészül Szőcs Géza Passió"9 című, posztmodernnek mondható irodalmi alkotásával, és magába olvasztja a népi vallásosság énekeit, meséit Erdélyi Zsuzsa gyűjtéseivel és Berecz András ének- és mesemondó színre léptetésével. Az előadásba a rendező mindezek mellett a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttest is bevonja, a tánckoreográfia a Csíksomlyói passió alapstruktúrájának szerves része. Szász Zsolt dramaturg kifejti, hogy a táncosok az előadásban nem csupán koreográfiákat adnak elő, hanem az iskoladrámák szövegét anyanyelvi szinten szólaltatják meg, igazolva Kodály Zoltán állítását, amely szerint a magyarság 18. században kikristályosodott zenei és drámai anyanyelve egy tőről fakad."" A vendégként közreműködő Magyar Nemzeti Táncegyüttes (művészeti vezető és koreográfus Zsuráfszky Zoltán) nemcsak a táncokat és a népdalkórusokat adja, de tagjai szöveges szerepekben is feltűnnek, ők alakítják a Deus Pater, az angyalok, az erények, a bűnök, a pászotorok vagy a katonák szerepét. Balogh Géza kritikája alapján szövegmondásuk és , lámpalázuk különös rokonszenvvel utal vissza az eredeti iskoladrámák hajdani előadóira, a ferences gimnázium diákjaira, anno Domini 171."? A Vidnyánszky által rendezett passiójáték-struktúra másik alappillére a mesemondó, aki jelenetről jelenetre kíséri a történetet, meséivel összeköti és 138 Kornya (szerk.): A költői színház. 139 A csíksomlyói nyeregben huszonötezer néző tekintette meg az előadást, amely száz székelyföldi táncossal és egy ötven fős gyermekkórussal egészült ki. Az előadásra 2018. augusztus 18-án került sor. 40 Szőcs Géza: Passió, Budapest, Magvető, 1999. 441 Szász Zsolt: Új dramaturgiával a történelem színpadán Vidnyánszky Attila rendezői műhelyében, Szcenárium, VII. évf., 2019/3, 40. 42 Balogh Géza: Szent szinhdz. https://www.criticailapok.hu/2-uncategorised/39164-szent-szinhaz (Letöltés: 2022. április 11.) * 150 +
