Oldal 151 [151]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
A Halotti pompa Krisztus-ábrázolása sem direkt. Bár a krisztusi halálra, a
betlehemi születéstörténetre utaló motívumok átszövik az előadást, a rendezés
a jelen nem levő Krisztusra, az ember erőszakos cselekedeteinek korlátlanságá¬
ra, a mindent szabad logikájának egymásutániságára épül. A Száz Pál által a Míg
alszik szívünk Jézuskája című alkotásra vonatkoztatott , Megváltó, aki shiányzik
a helyén." kijelentés meglátásom szerint a színpadra állított Halotti pompa
központi jele is, olyan, a színházi szövegstruktúrát meghatározó hiátus, amely¬
nek jelöltje máshol van. Az élet értelmétől, a méltó halál körülményeitől való
megfosztottság okozta üres tér az állandó gyász tere, amelyben az emlékezés
által előhívott holttest mindvégig láthatatlan marad. Borbély megfogalmazásá¬
ban a textus önkiüresítése Isten kenózisával állítható párhuzamba: , Az önmagát
kiüresítő Isten, a Pilinszky számára ismerős hit Istene helyébe a szöveg önkiüre¬
sitese, a szöveg kenözisa l&p.””* Az elöadäs hiätusközpontü jelrendszere, az
élettelen emberi test kiterjedése a színpadi térben és szemiotikai hálójában, a
gyász felelevenített struktúrái a halott test allegóriáját teremtik meg a debrece¬
ni előadásban. A gyász a Halotti pompában egyetemes jellegű: a színpadon áb¬
rázolt egy-egy bűntény része az általa jelölt egésznek vagy a felidézett másik
bűntettnek. A jelen nem levő jelöltre vonatkozó referenciák a poétikus színház¬
nyelv segítségével allegorikus jelentésmezőbe lépnek, az előadás alapmetaforája
kiterjed, átjárja a színházi szöveg egészét, majd leválik önmagáról, és a felmuta¬
tott várakozás következményeként önmaga újraéledésének szupplementumává
válik: , A halál beállta előtti / félelem és szorongás összeszűkíti / a pupillákat. Az
arcon ezután néha / mosoly jelenik meg. Mert a szeretet, / úgy beszélik, erősebb
az életnél."" A halott test tér- és időbeli kiterjesztése idővel olyan allegorikus
mezőbe helyezi az előadást, amelynek nemcsak a színpad lehet az egyedüli fizi¬
kai tere, hanem a befogadó teste is, mint meghatározó mikrozóna. Az előadás
alapeleme a színházi szövegben tátongó totális hiány, a befogadó által elszenve¬
dett inskripció, a hiányjel húsba vésődése: a Halotti pompa távollevő jelöltje a
néző testén keresztül ismét testet ölthet.
A gyilkosság Vidnyánszky misztériumjátékainak központi eseménye, amely¬
nek a végtelenné tágítása, kitágított pillanatként való értelmezése, időtlen¬
né tétele adja a kulcsot a rendező legkifinomultabb alkotásaihoz. A gyilkosság¬
gal szembesülhetnek a jelenlevő nézők, és feltehetik maguknak azt a kérdést,
hogy ők mennyire részesei az elkövetett (időtlen) tettnek, vagy milyen mérték¬
ben helyezik azt figyelmük középpontjába. Vidnyánszky színdarabja arra keresi
135 Száz Pál: , Az Örökké Való Holnap, amely nem jön el, csak Tegnap", Tiszatáj, 70. évf., 2016/7-8, 135.
136 Borbély Szilárd: A kereszt kiüresítése, Pannonhalmi Szemle, 17. évf., 2009/1, 58.
137 Borbély: Halotti pompa, 88.
s" 149 "