Oldal 139 [139]
OCR
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK színháztörténet-írásában kifejti, hogy a liturgikus játékok közül a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóak voltak nagyon népszerűek, ezeknek Európában majdnem hétszáz változata maradt fenn, a bennük szereplő földöntúli figurákat pedig ikonográfiai ábrázolások alapján próbálták megjeleníteni a közönség előtt." Salamon András az általa írt Színháztörténetben megjegyzi, hogy a szakrális játékok célja a racionálisan értelmezhetetlen csoda magyarázata volt, és definiálja a misztériumjáték (bibliai történeteket színre vivő előadás), a mirákulum (szentek életének bemutatása), a moralitás (elvont fogalmak, bűnök és erények allegorikus megjelenítése), valamint a passiójáték (Krisztus szenvedéstörténete, a misztériumjaték alfala) fogalmat.*™ Bécsy a misztériumdrama jellemzdjeként két vilagszint egybenlevéségét, egy sajátos viselkedés ábrázolását, a rituális formát és az ember e világi és túlvilági figurája között kialakuló feszültségét említi meg.""? Néhány évtizeddel később szintén a két világszint kapcsolatát és az egyén ezekhez való viszonyát tartja meghatározónak, amikor így ír a misztériumdrámáról: , megvalósulása két vertikális világszintet, s e kettő viszonyát állítja elénk, valamint azt, hogy e határvonalon mit és hogyan kell az embernek cselekednie.""" Bécsy az 1970-ben megjelent cikksorozatában leszögezi, hogy a misztériumdrámák modelljébe számos kortárs dráma sorolható, viszont ezek eltérnek az ókori és a középkori misztériumdrámáktól, mert eltérően kezelik a másvilági szintet: , A vmásvilágix és az e világi szint helyett az emberi lét két síkját tételezik fel. Ám e két szint, sík, stb., épp oly viszonyban van egymással, mint az eredeti misztériumdrámákban az e világi és a másvilági: az egyik (ott: a másvilági) a másikat meghatározó, azt törvényekkel ellátó.""7" Meglátása szerint tehát vannak olyan kortárs drámák, amelyek a misztrériumdrámák szerkezete alapján épülnek fel, Beckett-tel kapcsolatosan pl. azt is megjegyzi, hogy az ír drámaíró feltételez egy spirituális túlvilágot, de azt asemmivel azonosítja."5 Kutatásom szempontjából fontos, hogy Bécsy a középkori és a huszadik századi misztériumdrámák közti eltérést a líraiság jellemezőivel ragadja meg: a lírai látásmód és a lírai eszközök felhasználása szerinte olyan sajátossága a mai misztériumdrámáknak, amely megkülönbözteti őket középkori misztériumdrámáktól."" A színháztudós megállapítása szerint 103 Peter Simhandl: Színháztörténet, ford. Szántó Judit, Budapest, Helikon, 1998, 58—60. 104 Salamon András: Színháztörténet, Kolozsvár, Koinónia, 2019, 94—95. Bécsy: A líraiság és a mai dráma, 528. 406 Bécsy: A dramamodellek, 206-207. 407 Bécsy: À liraisäg és a mai drama, 528. 408 Uo. 409 Uo. 405 * 137 +
