Oldal 139 [139]
KORTÁRS MISZTÉRIUMJÁTÉKOK
színháztörténet-írásában kifejti, hogy a liturgikus játékok közül a húsvéti ün¬
nepkörhöz kapcsolódóak voltak nagyon népszerűek, ezeknek Európában majd¬
nem hétszáz változata maradt fenn, a bennük szereplő földöntúli figurákat pedig
ikonográfiai ábrázolások alapján próbálták megjeleníteni a közönség előtt."
Salamon András az általa írt Színháztörténetben megjegyzi, hogy a szakrális
játékok célja a racionálisan értelmezhetetlen csoda magyarázata volt, és defini¬
álja a misztériumjáték (bibliai történeteket színre vivő előadás), a mirákulum
(szentek életének bemutatása), a moralitás (elvont fogalmak, bűnök és erények
allegorikus megjelenítése), valamint a passiójáték (Krisztus szenvedéstörténete,
a misztériumjaték alfala) fogalmat.*™
Bécsy a misztériumdrama jellemzdjeként két vilagszint egybenlevéségét, egy
sajátos viselkedés ábrázolását, a rituális formát és az ember e világi és túlvilági
figurája között kialakuló feszültségét említi meg.""? Néhány évtizeddel később
szintén a két világszint kapcsolatát és az egyén ezekhez való viszonyát tartja
meghatározónak, amikor így ír a misztériumdrámáról: , megvalósulása két ver¬
tikális világszintet, s e kettő viszonyát állítja elénk, valamint azt, hogy e határ¬
vonalon mit és hogyan kell az embernek cselekednie.""" Bécsy az 1970-ben
megjelent cikksorozatában leszögezi, hogy a misztériumdrámák modelljébe
számos kortárs dráma sorolható, viszont ezek eltérnek az ókori és a középkori
misztériumdrámáktól, mert eltérően kezelik a másvilági szintet: , A vmásvilágix
és az e világi szint helyett az emberi lét két síkját tételezik fel. Ám e két szint, sík,
stb., épp oly viszonyban van egymással, mint az eredeti misztériumdrámákban
az e világi és a másvilági: az egyik (ott: a másvilági) a másikat meghatározó, azt
törvényekkel ellátó.""7" Meglátása szerint tehát vannak olyan kortárs drámák,
amelyek a misztrériumdrámák szerkezete alapján épülnek fel, Beckett-tel kap¬
csolatosan pl. azt is megjegyzi, hogy az ír drámaíró feltételez egy spirituális
túlvilágot, de azt asemmivel azonosítja."5 Kutatásom szempontjából fontos, hogy
Bécsy a középkori és a huszadik századi misztériumdrámák közti eltérést a líra¬
iság jellemezőivel ragadja meg: a lírai látásmód és a lírai eszközök felhasználása
szerinte olyan sajátossága a mai misztériumdrámáknak, amely megkülönbözte¬
ti őket középkori misztériumdrámáktól."" A színháztudós megállapítása szerint
103 Peter Simhandl: Színháztörténet, ford. Szántó Judit, Budapest, Helikon, 1998, 58—60.
104 Salamon András: Színháztörténet, Kolozsvár, Koinónia, 2019, 94—95.
Bécsy: A líraiság és a mai dráma, 528.
406 Bécsy: A dramamodellek, 206-207.
407 Bécsy: À liraisäg és a mai drama, 528.
408 Uo.
409 Uo.
405
* 137 +