Oldal 132 [132]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN Visky alkotásaiban a fény mindig meghatározó szerepet kap. A Pornóban a főszereplő az előadás végén besétál az őt elnyelő, vakító fényárba: ,a Nemzeti Színházban például a vasajtón ment ki Csilla, ellenfényben, ami az ő ötlete volt. Én pedig azt kértem tőle, hogy benne szülessen meg a fény, hogy boldogan menjen ki, egy olyan valóság felé tartva, amely felülírja a szabadságvágyat eltipró e vildgi realitast.”** A színpadteret meghatározó fényjáték a Tanítványok, A test történetei, a Megöltem az anyámat és a Caravaggio terminal színpadi megvalósulásainak is sajátja. A jól körülhatárolt színpadterekre betörő fény a közelgő szabadság, a megváltásra váró, meddő élethelyzetek feloldásának motívuma, annak jele, hogy a transzcendencia cselekszik, felülírja a sebzett testen levő nyomokat és varratokat, az abban rejlő hiányokat. A szökés című, Patkó által rendezett előadásban a cellába harmadik személyként érkező fogvatartott, Vitéz (László Csaba) teste csonka: tizennyolc éven át tartó raboskodása alatt elvesztette a bal lábát. A test sebzettségének hangsúlyozásaként fából készült végtagját a hátára kötve hordja, a rendezés végén — mintha soha többé nem volna rá szüksége — otthagyja azt a színpad közepén. A fél lábbal élő Vitéz az egyetlen fogvatartott a cellában, aki nem tűnt el, mert szökése még nem időszerű. Azért marad a színpadon, mert feladata van: másokat is át kell segítenie egy emberfeletti valóságba. A szökés is a keresztre feszített testet és annak feltámadását hivatott felidézni, a rendező úgy helyezi a jelen időn kívülre az előadás során létrejövő utalásokat, hogy segítségükkel a befogadók saját idejüket transzcendens dimenzióba helyezhessék. A nyomolvasás során a nézők az intenzív színészi jelenlét és az emberi testek törékenységének hangsúlyozása, valamint a metafora működésének hatására testi tapasztalatot élhetnek át, felismerhetik önmaguk fizikai, mentális esendőségeit, és Krisztus halálának, feltámadásának tükrében helyezhetik el azt. Lehmann szerint a fizikai test ,,...a posztdramatikus színházban saját, önálló valósággá válik — amely nem valamilyen érzelmet smesél elx gesztusai segítségével, hanem jelenléte révén a kollektív történelem bevésődési pontjaként manifesztálódik."??? A test revolúcióját a keresztény liturgiára épülő színházi előadások más és más történetek útján, de mindig ugyanarról az oldalról közelítik meg: a megváltott emberi test aspektusából. A megváltás a mulandóság ellenpontja: Isten beavatkozása révén az emberi élet újjászületik az adott időben vagy újra folytathatóvá válik a transzcendencia idétlenségében.*™* A feltamadas történelmi tényének 382 „A szinhäz foglyul ejt" Beszélgetés a Pornó című előadásról, Szcenárium, V. évf., 2017/5, 64. 383 Lehmann: Posztdramatikus színház, 114. (Kiemelés az eredetiben.) 384 A feltámadás először Jézus Krisztusban valósult meg, másodikként Szűz Mária lett a részese, harmadrészt az utolsó ítélet napján minden ember feltámad. Diós István — Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon, III., Budapest, Szent István Társulat, 1997, 773—74. s 130 "
