Page 130 [130]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
azt a kérdéskört vizsgálva, miként élhető egy élet az oszladozó emberi testek
szolgálatában. A megerőszakolt Artemisia festőnő?" története pedig azt a kérdést
fejtegeti, miként határozza meg a nő életét és művészetét az őt ért, az identitását
meghatározó, fiatalon átélt erőszak. Mindkét Chicagóban bemutatott előadás
díszlete ugyanaz a fekete-fehér színű fürdőszoba, amely intim terével hangsú¬
lyozza az emberi test elsődlegességét, egyben védtelenségét. Teréz anya
testcentrikusságát erősíti a fürdőszobában zajló halottgyászolás, borotválkozás,
zuhanyzás, hányás, rituális fürdés. A sötét és szűk színpad közepén álló öntött¬
vas kád a megtisztulás helyszíne, ahol a fehér gyolcsokban levő Teréz — Júliához
és , Pornóhoz" hasonlóan - folyamatos dialógusban, szinte szerelmi kapcsolatban
áll Istennel. A felbomló, beteg testek között tevékenykedő szent a test szenvedé¬
seivel való találkozások hatására sokszor a hitvesztés közelébe kerül: , Nem
csoda: egy életen át cipeltem hiányodat. Megviseltél. Erre mondják, hogy elvi¬
selhetetlen fájdalom. Pedig nem a fájdalom elviselhetetlen. Hiányodtól vagyok
viselős. Nem tudlak megszülni."?"? Az ember testi viszontagságainak megtapasz¬
talása, átélése, az azokkal való azonosulás során a főszereplő szembesül Isten
létének (vagy nem létének) alapvető kérdéseivel. Sajátos hasonlatot képez Anti¬
goné és Teréz anya életének összehasonlítása abból a szempontból, hogy mind¬
ketten az élő és betegségtől szenvedő, de halálra ítélt embereknek szentelték
életüket. Teréz anya testi határtapasztalata a másik ember testi szenvedése,
fájdalma, az ezzel való állandó találkozás ingatja meg hitét, és kísérti meg, majd
az ebben a fájdalomban, testi szenvedésben megtalált Krisztus vezeti el hivatá¬
sának megerősítéséhez és elmélyüléséhez. Artemisia festőnő története szintén
az elveszített emberi életek (édesanyja és testvérei halálának) gyászolásával indul,
Caravaggióhoz hasonlóan az ő művészete is egybeforr az őt ért traumák fel¬
dolgozásával. A szeretteit elvesztő, majd erőszakot és kínzást átélt nő festményei
a rendezés középpontjában álló kádra és a díszlet hátterére vetülnek. A Zsuzsan¬
na és vének című fesmény megjelenítése az előadásban a tiszta, ám mások meg¬
alázó tekintetének, tetteinek kiszolgáltatott női test törékenységére utal, míg a
Judit lefejezi Holofernészt című kép a megerőszakolás megbüntetésére, az Arte¬
misia által megnyert perre utal. Az erőszak jegyeit magán hordó nő nem tudja
visszanyerni testének eredeti tisztaságát: , Azt hittem a vér nem mocskolja be az
áldozatot. De nem, nem. Nem maradhat tiszta az áldozat sem." Az előadás
378 Artemisia Gentileschi a legismertebb olasz festőművésznő a barokk korból, a firenzei művészeti
akadémia első női tagja. Oktatója, Agostino Tassi megerőszakolta. A hosszas pereskedés végén
Artemisia megnyerte a pert.
379 Idézet Visky András Iheresa című darabjából (kéziratban).
380 Idézet Visky András Artemisia című darabjából (kéziratban).
s 128 +