Oldal 125 [125]
OCR
A - A, A LITURGIKUS SZÍNHÁZ TESTBE ÍRÓDÓ NYOMAI Van tehát egy beláthatatlan tartomány, ahol a látással már nem megyünk semmire, de a hallás útján tudomást szerezhetünk róla. A képek totalitásának korában a látás személytelenségével a másik meghallását szembeállítani radikális tett. Mindez a Visky-életmű szinte teljes spektrumában megjelenő fontos állásfoglalás." A hang a test határtapasztalata, erősebb mint a látás, hiszen a teremtésben, az univerzumban megjelenő hangok a szubjektum belső csendjében lüktetve szülik újra önmagukat. , Pornót" idézve: , Nem lehet látni a fényben lakót, / megvakulsz és mégsem, / márpedig megvakulsz. // A hang...? / A hang áthatol a fényen, csak a hang.” Visky saját rendezésében állította színpadra a Pornót, a színpadköltészet általa meghatározott vonásain túl — a színpadi idő egyetemes időként való kezelése, a marginális emberi történet univerzális tapasztalatként való feltárása, a zenei hangzás fontossága és a néző testi tapaszalatának előtérbe helyezése?"é — el a montäzsdramaturgia adta lehetösegekkel is, a szabadversben irt dräma sajätos ritmikjaval, valamint a gyermekvaras és gyermekvesztés mint Krisztusra utaló metafora kibontásával. Mindemellett a darabban használt minimális díszlet (ablakkeret, cselló, csontváz) segítségével a női test kiüresedésének állapotát is fokozza. Jacgues Derrida A halál adománya című írásában kifejti, hogy az Istennel szembeni (abszolút) kötelesség áldozathozatalt is foglal magában, amely a , halál adománya? is lehet, Ábrahám példája alapján a szeretett ember (gyermek) feláldozása is. Ebben az értelemben ajánlja fel számos Visky-szereplő is valamely számára fontos embertársa vagy saját életét az őt meghaladó transzcendenciának. A (test mint) tér különböző pontjaiból érkező hangok irányítják a Megöltem az anyámat című előadás főszereplőjét (Albert Csilla) is: annak a gyermekkori és elveszített jóbarátnak a hangjai, akivel Bernadett az intézetben közös nyelvet beszélt. A nevelőintézetben élő kislány és kisfiú — Csipesz (Dimény Áron) — csipesznyelven beszélnek, egy olyan fémcsipesz nyelvén, amelyet büntetésként tesznek az árva gyerekek szájába. (9. kép) A halála után szimbolikussá váló, csipesznyelvet beszélő fiú már csak Bernadett lelkében jelenik meg, ő közvetíti a túlvilágról érkező hangokat, amelyek a múltját feldolgozni törekvő lány, majd nő életét irányítják. Az árva gyerekek titkos nyelve töredékes, csonka nyelv, mintha a lélek legmélyén kötött szerződések és összetartozások mindig csak a töredékesség hangján volnának szóra bírhatók. Bernadett a Miatyánkot is csak 364 Molnar Illés: Hang, ami dtiit a fenyen, szinhaz.net, 2016. jünius-jülius. http://szinhaz.net/2016/08/ 08/molnar-illes-hang-ami-atut-a-fenyen/ (Letöltés: 2021. augusztus 5.) 365 Visky: Ki innen, 94. 366 Visky: Mire való a színház?, 62. 367 Jacgues Derrida: A halál adománya, ford. Szabó László, Vulgo, II. évf., 2000/3-4-5, 144. s 123 "
