Oldal 124 [124]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN írnak, mivel a megfigyelők szerint ellenséges propagandát folytat az utcán (holott nem tesz mást, csak felkarolja az utcán tengődő gyermekeket). Az elveszített magzat oppozíciójaként az előadásban az utcagyerekekkel való foglalkozás kap hangsúlyt. A főszereplő gyerekekhez való odafordulása sokszor olyan utcaszínházzá válik, amelyet a titkosszolgálatosok államellenes tevékenységként értelmeznek, és a nő szemére vetik, hogy az előadások megtartásához, a gyerekek szórakoztatásához nincs engedélye. Ileana Alexandra Orlich meglátása szerint .Pornó" sorsa Antigoné történetével azonosítható abból a szempontból, hogy a nő még férje halála után sem engedelmeskedik az épp aktuális törvényeknek. Mindemellett Dante Vergiliusához hasonlóan a szabadságtól való megfosztás őt is Isten felé készteti.%! A darab bevezető megjegyzéseiből kiderül, ?? hogy a monodrámát a Tízparancsolat hetedik parancsa — ,,Ne lopj!"— inspirálta, amely nemcsak a tárgyak vagy emberek elrablására, hanem a másik egyén szabadságtól való megfosztására is irányul. M. R. — , Pornó" férje — egy ezredes fia, akit a diktatúra öngyilkosságba kerget. A férfi elvesztésének mentális következménye pedig az anya testében növekvő magzat elvesztése. A színpadon megjelenő csontváz — Picur — mintegy szimbóluma annak a szabadságvesztésnek, amely a fizikai vagy mentális megsemmisülést hozza magával. A Júliához hasonlóan a Pornó is egy, az Istennel — a , Nagy Magányos Humortalan Vilagositöval”?® — való dialógus ábrázolása. A gyermekét elvesztő nő kérdőre vonja Istent a vele történő kegyetlenségek miatt, folyamatos párbeszédben áll vele, sokszor mintha az őt meghaladó transzcendens dimenzió ki nem mondott, de lélekbe íródó válaszait öntené nyelvi formába. A deszkákon Antall Attila jazz-zenész muzsikál, utalva egyrészt a , Pornó" számára távolból érkező hangokra és sugallatokra, valamint hallgatásba burkolózó, majd öngyilkos férjére. Az általa megpendített húrok az Isten által súgott hangok szimbólumai, amelyek nemcsak a nő testében, de a színpadi térben is visszhangzanak. A Pilinszky által említett színpadi jelenlétvesztés, túl azon, hogy metafizikai probléma, Visky színházi világában térkérdés is: az emberi létezés realitását felülíró hangok nemcsak a színpad és a színészek testében, hanem a néző testi terében is megformálódhatnak. Erre mutat rá Molnár Illés is: 361 As Girl and Man fall in love and Girl becomes pregnant, she has a premonition of their doomed relationship and invokes the fate of Antigone, the tragic heroine who disobeyed King Creon’s absurd legislation and despotic rule.” ,,Paradoxically, the deprivation of freedom points to and prompts, as for Dante’s Vergil, the soul’s need for the heavens or for a structure of miraculous work directed towards God.” Ileana Orlich: Code Name: Porn. Political Protest and Spiritual Redemption in Andras Visky’s Theatre, Jozefina Komporaly (ed.): Memories of the Body: Captivity as a State of Being in András Visky’s Barrack Dramaturgy, Intellect, 2017, 205, 203. 362 Visky: Ki innen, 84-86. 363 Uo., 93. s 122 +
