Oldal 122 [122]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN A női test megélésének törékenységét, sebezhetőségét és kiszolgáltatottságát viszik színre a Pornó, a Megöltem az anyámat és A test történetei, amelyek mindegyike a női létezés testiségén alapul. A főszereplők — Júliához hasonlóan — valamilyen barakkban élnek, önmagukkal, elérhetetlen szeretteikkel, Istennel monologizálnak. Bezártságuk visszaköszön saját testükhöz való viszonyukban is: Visky női szereplői a fizikai csonkaság valamely formáját hordozzák magukon, ezeket pedig képtelenek szavakba foglalni. Széplaki Gerda Borbély A testhez című kötetéről írt meglátása a Visky-drámákra is jellemző: ,,A test felszinén az anyagtalan történések logikai attribútumai képesek megfogalmazódni. De a test felszínén túl, a mélyben, ahol az élet akciói és passiói zajlanak, ahol a hús és bél rostjai forgolódnak, s a vér vadul zubog, a valós dolgok fizikai minőségei nem tudnak a kifejezés oldalán megjelenni."?" Meglátásom szerint a Visky írásaiban megjelenő test csak akkor válik valóságos hellyé, ha magába foglal valaki mást, legyen az akár gyermek, akár szeretett társ vagy akár a transzcendencia maga. A Pornó című előadást Visky saját maga rendezte, ?" a színielőadást összeolvasva a szerző által leírt poétikus színház elemeivel, illetve magával a rendezéssel, körvonalazódhat a kolozsvári alkotó színházeszménye. A színdarab alapélménye a gyermek megszületésére való vágy: megváltásmotívum, amely liturgikus közegbe helyeződik. A várandósságról, a fogantatásról való megbizonyosodás után felcsendülő Magnificat és a bibliai sorok? ismétlése a Pornóban ellenpontjait képezik annak az ürességnek, amelyet a szerelmét és gyermekét elveszítő nő érez. A magzat megléte által a női test — a darab és a rendezés olvasatában — a transzcendencia terévé válik. A , Pornó" nevű nő (Albert Csilla) elmeséli az életét, de az őt érő traunmatikus események hatására elveszíti a gyermekét, megcsonkult, üres testével már nem tud mit kezdeni. (10. kép) A színpadon játszó színésznő a női testben lezajló folyamatokról tájékoztatja a nézőket, és mivel a trauma elmondhatösäga korlätokba ütközik, az el- &s kimondhatatlansäg nehézsegeit a költöi eszközökkel formält elöadäs szcenikäja segiti. A szinpadkep szineinek fekete-fehér kontraszjta, a sötétség és a fény egymásba fordulása, monológok és néma dialógusok váltakozása, a szó és a zene ritmikája, a színpadon vr jelen levő csellista (Antal Attila), a Szentiräs-idezetek, a születend6 élet és a 356 Szeplaki Gerda: A halott test grammatikäja, Helikon, 57. evf., 2011/1-2, 149. 357 Pilinszky Gyerekek és katonák című drámájában Aranykontyú gyermeket vár annak reményében, hogy a megszületendő gyermek boldogabb, jobb életet hoz mindannyiuk számára. 358 Magasztalja lelkem az Urat, / és az én lelkem ujjong / Istenben, az én Üdvözítőmben, / hogy rátekintett szolgálóleánya / megalázott voltára: / mert ímé mostantól fogva / boldognak mond minden nemzedék..." És: ,...a színpadon kívül / sokszor és sokat vétkezem / gondolattal, szóval, / cselekedettel és mulasztással..." Visky: Ki innen, 119, 96. s 120 "
