Oldal 116 [116]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN a Vidnyánszky- és Visky-féle poétikus színházban a testi tapasztalatok megismételhetetlensége, illetve milyen színházi eszközök utalhatnak a veszteséget vagy erőszakot elszenvedett emberi test kiszolgáltatottságára. Szeretném továbbá alátámasztani azt az elgondolásomat, amely szerint a felmutatott testi traumák?" és a már kifejtett metaforaműködés hatására a néző színházban átélt megrázkódtatása az önmaga megváltottságára ráismerő egyén istentapasztalata lehet. Meglátásom szerint a (színpadi) világ középpontjában levő emberi test olyan felület, amelyen keresztül a transzcendens utat törhet a végtelenből, és meghatározott formát ölthet. Miközben Vidnyánszky színpadterei a tágasság és széttartás érzését keltik, és a rendező számos, színházi épületet nélkülöző előadást hív életre, Visky térolvasata a bezártság, a börtöncella, a sírbolt fogalmaihoz, a szűk terekhez kapcsolódik. A Kolozsváron élő alkotó színháza — valamint Vidnyánszky egyes rendezései??§ - a testi, lelki szenvedés elbeszélhetetlenségét, valamint azt a kérdést járja körül, hogyan válik az emberi szenvedés ábrázolása költészetté a színpad terében, és milyen az egyén saját vagy másik ember testéhez való viszonya. Mindkét alkotó előadásaiban a tér kiemelt szerepe mellett az emberi test kap nagy hangsúlyt, megszokottól eltérő (színpad)tereikben felerősödik test és tér szoros összefonódása, a színész és a néző testének közös térben való jelenléte. A színdarabok során nemcsak a színészi test intenzitása válik hangsúlyossá, hanem a jelenlevő néző teste is. Viskyt idézve: ,ebben a térben a tisztán esztétikai viszonyulást fölváltja, de legalábbis kiegészíti az etikai dimenzió: a néző mint önmagára reflektáló, cselekvő szubjektum valóságos tette."??? A testiség disszonanciája a huszadik század második felétől a színháztudományon belül is hangsúlyossá válik. Bécsy Tamás munkássága során külön fejezeteket szentel annak a ténynek, hogy a színház soha nem létezhet az élő emberi test nélkül. Többször utal arra is, hogy a színjáték olyan művészeti ágba 33 SI „Akkor kijött Jezus, töviskoronäval, biborköpenyben. Ő pedig azt mondta nekik: »Ime az ember!«” Jn 19, 5 338 Az eddig elemzett előadások mellett pl.: Weöres Sándor: Psyché, a Gyulai Várszínház, a Kaposæ vári Egyetem és a Nemzeti Színház közös produkciója. A bemutató dátuma: 2015. november 21. Színészek: Ács Eszter, Barta Ágnes, Katona Kinga, Nagy Johanna, Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Fülöp Tamás, Kovács András, Krausz Gergő. Rendező: Vidnyánszky Attila. Döbrentei Sarolta: Sára asszony, a Nemzeti Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház közös produkciója. A bemutató dátuma: 2019. január 17. Színészek: Márton Emőke Katinka, Söptei Andrea, Szász Anna, Berettyán Sándor, Szarvas József, Tatai Sándor. Rendező: Vidnyánszky Attila. Dramaturg: Verebes Ernő. 389 Visky: Mire való a színház?, 68. s 114 "
