Seite 110 [110]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
A MEGVÁLTÁS
Az elemzett színdarabok liturgikus struktúrájának középpontja a megváltás,
Krisztus halál- és feltámadáseseményének felidézése. A szarvassá változott fiú
küzdelmek árán ugyan, de eljut a titkok kapujáig, a nagyvárosi élet erkölcstelen¬
ségét hátrahagyva készen állt egy őt meghaladó világ megismerésére. Felismeri,
hogy ha a világban levő rossz hatására az ember elhagyja Istent, élete értelmet¬
lenné és tragikussá, valóban folytathatatlanná válik. Johanna zászlajára a szere¬
tet és igazság mottóját tűzte, az isteni jelenlét szívébe írt szövetségével elviselt
minden megaláztatást és szenvedést, a negyedik király mások felé fordulásával
több eredményt ért el, mint azok, akik az űrbe szállva Isten hiányát átélve tértek
vissza. Raszkolnyikov felismeri, hogy azzal válhat valóban naggyá, ha vállalja
tettei következményét, és a Krisztus által kijelölt útra lép. A Mesés férfiak szár¬
nyakkal megváltásközpontúsága csak az előadás végén válik nyilvánvalóvá.
A társadalom törekvéseit jelző vertikális irány, az űr meghódítására, a csillagok
közé törekszik, végül mégis a (betlehemi csillagot követő) negyedik király hori¬
zontális mozgása jut el az emberi lét értelmének forrásához: a Golgotához. Ga¬
garin nem találja Istent az űrben, a negyedik király megtalálja őt a földön élő
emberek között. A betlehemi jászol helyett a kereszt tövéhez érkezve megérti azt
is, hogy az ember életének csak akkor van értelme, ha felajánlja azt másokért.
A sokszínű asszociációk, képek, szöveg- és zenetöredékek között kialakuló har¬
mónia megteremtője a megváltásra utaló kereszt, amely áttöri a lélek terének
határait, és Krisztus földre térésének elsőbbségét hangsúlyozza az ember űrbe
szállásával szemben. Amennyiben a Borbély által írt Halotti pompa-szekvenci¬
ák miseénekként értelmeződnek Vidnyánszky rendezésében, a gyászszertartás
— színházi teret is meghaladó — keretei kitágulnak. A születésbe, testet öltésbe
ágyazott halál (karácsonykor elkövetett gyilkosság) mint alapító tett megsok¬
szorozza a keresztény hagyomány motívumait felsorakoztató, intenzív színházi
nyelv jelrendszerének utalásait. Az áldozattá váló anya karácsony estéjén csil¬
lagformát készít a konyhában, olyan csillagot, amely útmutatásként szolgál a
három királynak, majd az előadás végén a zsidó származást megbélyegző sárga
csillaggá válik. A széttört betlehemi szobor a meghasadt emberi test szimbóluma
lesz. Az előadás utolsó harmadában megmerevített auschwitzi kép Krisztus
szenvedésének és a több millió kivégzett áldozat sorsának montázsa, vagyis a
Pilinszky által többszörösen megírt egyetemes passió színpadi ábrázolása. Az
előadás az egyszer megtörtént gyilkosság olyan kitágított (ikonikus) pillanata,
amely magában hordozza a több mint kétezer évvel ezelőtt megtörtént (Isten-)
+ 108 +