OCR
RITUALITÄS VIDNYÄNSZKY ES VISKY SZINHÄZI VILÄGÄBAN őszintesége, az elkövetett bűn nyílt vállalása, az ebből következő életforma pedig az elkövetett bűnökért való vezeklés. Amennyiben az Alkoholistákat a római katolikus szentmise részeinek feleltetjük meg, az introitus Éva lamentálása a hitvesztés lehetőségéről, az evangéliumi rész az Évának szánt üzenet, amely szerint létezik egy gyermek, aki mindent helyre fog állitani az ő életében (imitatio Christi). A homília Genéziusz története, az átváltoztatás, az oltárnál végzett cselekménysor pedig az üres sírral és a gyermek feltámadásával való szembesülés. Az Alkoholisták színpadképe Kálmán atya megjelenésekor egy templomtér belsejét, a szentmise bemutatásának helyét ábrázolja, ahol központi szerepet kap - a Pilinszky altal is fontosnak velt - tabernäkulum. A Tanitvanyok cimü miszteriumjätek — mint liturgikus kompozíció — szintén magába ötvözi a szentmise különböző részeit. Az apostolok névvel való ellátásának introitusa, az evangéliumi szakaszok idézése és értelmezése, homíliákon keresztül való merengés és társalgás, a színpadra betörő fénnyel való egyesülés, az átváltoztatás — az ti., hogy a tanítványok élete a feltámadás fényében új értelmet nyer — a darab meghatározó momentumai. A Caravaggio terminál introitusa az apa halálával és holttestével való szembesülés, homíliája a festő által felidézett életút, a felajánlása az Isten-keresés festményei, a consecratióval pedig a megvakított festő és a fény megtapasztalásának pillanata azonosítható, vagyis a festő lelkét megszemélyesítő hármasság — szellem, lélek, test — fokozatos alakulása. Az evangéliumi résznek az a momentum tekinthető, amikor Caravaggio a neki modellt ülő embereket az evangélium terébe helyezi. A Visszaszületés introitusa a Névtelen Férfi által kimondott nem, a homília szintén a felidézett, lágert megjárt ember élettörténete, az evangéliumi résznek a Tanító megjelenése és gyermeket megmentő gesztusa tekinthető. A könyörgés az előadás maga, az Istent dicsőító kaddis, a gyászima, a feljánlás pedig a férfi által kimondott ámen szóval való azonosulás. Az utolsó jelenetben történő átvérzés nem más, mint a megváltó eseménnyel való szembesülés. A Megöltem az anyámat színdarabban rituális szertartásra azért van szükség, mert az otthonban hagyott gyermek elveszíti minden meghatározó vér szerinti kapcsolatát, és a kővé változtatás rítusával lelkileg is megpróbál elhatárolódni tőlük. Introitusnak a gyermek elhagyása, homíliának Bernadett és a vér szerinti anya kapcsolata, felajánlásnak a kővé , változtatott" emberek felelthethetőek meg. Az átváltoztatásra a lány nyakában lógó csipesz utal, ami a halott gyermekkori baráttal való azonosulásra utal. A Júlia introitusa az álomban látott angyal — , a Vagyok küldött engem tihozzátok, ezt mondd nekik", ?§ evangéliumi része a szintén önálló versként, Haszid címen megjelenő, ember-Isten szeretetére irányuló részlet — , Miért nem cseréli le 326 Visky: Júlia, 6. * 105 +