őszintesége, az elkövetett bűn nyílt vállalása, az ebből következő életforma pedig
az elkövetett bűnökért való vezeklés.
Amennyiben az Alkoholistákat a római katolikus szentmise részeinek feleltetjük
meg, az introitus Éva lamentálása a hitvesztés lehetőségéről, az evangéliumi rész az
Évának szánt üzenet, amely szerint létezik egy gyermek, aki mindent helyre fog ál¬
litani az ő életében (imitatio Christi). A homília Genéziusz története, az átváltozta¬
tás, az oltárnál végzett cselekménysor pedig az üres sírral és a gyermek feltámadá¬
sával való szembesülés. Az Alkoholisták színpadképe Kálmán atya megjelenésekor
egy templomtér belsejét, a szentmise bemutatásának helyét ábrázolja, ahol közpon¬
ti szerepet kap - a Pilinszky altal is fontosnak velt - tabernäkulum. A Tanitvanyok
cimü miszteriumjätek — mint liturgikus kompozíció — szintén magába ötvözi a
szentmise különböző részeit. Az apostolok névvel való ellátásának introitusa, az
evangéliumi szakaszok idézése és értelmezése, homíliákon keresztül való merengés
és társalgás, a színpadra betörő fénnyel való egyesülés, az átváltoztatás — az
ti., hogy a tanítványok élete a feltámadás fényében új értelmet nyer — a darab meg¬
határozó momentumai. A Caravaggio terminál introitusa az apa halálával és holt¬
testével való szembesülés, homíliája a festő által felidézett életút, a felajánlása az
Isten-keresés festményei, a consecratióval pedig a megvakított festő és a fény meg¬
tapasztalásának pillanata azonosítható, vagyis a festő lelkét megszemélyesítő hár¬
masság — szellem, lélek, test — fokozatos alakulása. Az evangéliumi résznek az a
momentum tekinthető, amikor Caravaggio a neki modellt ülő embereket az evan¬
gélium terébe helyezi. A Visszaszületés introitusa a Névtelen Férfi által kimondott
nem, a homília szintén a felidézett, lágert megjárt ember élettörténete, az evangé¬
liumi résznek a Tanító megjelenése és gyermeket megmentő gesztusa tekinthető.
A könyörgés az előadás maga, az Istent dicsőító kaddis, a gyászima, a feljánlás pedig
a férfi által kimondott ámen szóval való azonosulás. Az utolsó jelenetben történő
átvérzés nem más, mint a megváltó eseménnyel való szembesülés. A Megöltem az
anyámat színdarabban rituális szertartásra azért van szükség, mert az otthonban
hagyott gyermek elveszíti minden meghatározó vér szerinti kapcsolatát, és a kővé
változtatás rítusával lelkileg is megpróbál elhatárolódni tőlük. Introitusnak a gyer¬
mek elhagyása, homíliának Bernadett és a vér szerinti anya kapcsolata, felajánlás¬
nak a kővé , változtatott" emberek felelthethetőek meg. Az átváltoztatásra a lány
nyakában lógó csipesz utal, ami a halott gyermekkori baráttal való azonosulásra
utal. A Júlia introitusa az álomban látott angyal — , a Vagyok küldött engem tihoz¬
zátok, ezt mondd nekik", ?§ evangéliumi része a szintén önálló versként, Haszid cí¬
men megjelenő, ember-Isten szeretetére irányuló részlet — , Miért nem cseréli le