Oldal 95 [95]
OCR
RITUALITÄS VIDNYÄNSZKY ES VISKY SZINHÄZI VILÄGÄBAN emberért hozott áldozatvállalás határozza meg: kincseit szétosztja a szegények között, és gályarabságot vállal a szép özvegy elítélt fia helyett. Harminchárom éves zarándoklata után a Golgotára érkezés számára nem más, mint találkozás az élet értelmet adó erejével. Megérkezésének pillanatában személyisége a belső üresség állapotába kerül, élettörténetének eddigi mesélése imádsággá formálódik, miközben a színpadon meggyújtott gyertyák, tömjénfüst, ikonok, liturgiához szükséges kellékek jelennek meg. Az önfeláldozás rítusa a Johanna a máglyán című Claudeldarabban is megjelenik, a misztériumjáték Jeanne dArcja nemcsak az igazság keresésére fűzi fel életét, de hűségesen ki is áll mellette. A Gyilkosság a székesegyházban szintén a vértanúságról szól, Becket Tamás halála párhuzamba állítható István, az első vértanú halálával. A Bűn és bűnhődésben Raszkolnyikov a Porfirijjel (Vitalij Kovalenko) és Szonjával (Anna Blinova) történő beszélgetések, valamint az elolvasott Lázár-történet hatására végül kész lemondani régi önmagáról. Az addig létező szubjektum önfeláldozása szüli a transzcendensre való ráismerés, az azzal való szembesülés és a benne való újjászületéshez lehetőségét. A betlehemes játékok beépítése a különféle előadásszövegekbe Vidnyánszky pályafutását már a kezdetek óta kísérik, debreceni tevékenysége felkarolta a betlehemes találkozók szervezését és megvalósítását."? A Csíksomlyói passió invocatioja a szerepfelvétel: a színészek magukra öltik szerepeiket, jelezve ezzel, hogy valóban eljátsszák a népi hagyományoknak megfelelő passiót. A Gyilkosság a székesegyházban Becket vértanúságról szóló szentbeszédét megelőzően egy teljes betlehemes játékot foglal magába. A Halotti pompában a betlehemes játékra utaló szereplő — aki a Míg alszik szívünk Jézuskája című kötet gondolatiságára utal — szinte végig jelen van az előadás terében, csak mindig más és más jelenetben, helyeken bukkan fel. Vidnyänszky Krisztus-abräzolö költöi rendezeseinek”” centruma a kereszt némasága, energikus, dinamikus darabjaiban mindig megjelenik a hangzavarral, felfordulással járó káosz, amely a kereszt felvillantásának idejére elcsendesedik. Az eget meghódítani vágyás tombolása, az űr megismerése végett feláldozott emberéletek, a végső határokat megmozgató teljesítmények vertikális mozgása a negyedik király vízszintes, földön megtett utazásának horizontális mozgásával összefonódva egy kereszt formáját rajzolja meg a Mesés férfiak szárnyakkal dramaturgiai és szcenikai szerkezetében, valamint a céltalan fizikai és szellemi törtetés istennélküliségének és az élet értelmét megragadó lelki törekvés 298 A rendező mellett dramaturgként tevékenykedő Szász Zsolt munkájának köszönhetően 2015-ben az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága a debreceni betlehemes találkozók hagyományátörökítési gyakorlatát felvette a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok nemzeti nyilvántartásába. 299 Lásd Mesés férfiak szárnyakkal, Halotti pompa, Csíksomlyói passió, Vitéz lélek. «93 ¢
