Oldal 75 [75]
OCR
A METAFORA LITURGIÁJA központi metafora segítségével felidézi, majd közel hozza a távolban történt eseményeket, és segíti az egzisztenciális metafora megszületését a nézőben, amely válaszadásra késztetheti, határhelyzetbe állíthatja a résztvevőket. A Halotti pompa Borbély Szilárd verseinek színpadra írása, képi megjelenítése. Történéseit a versek tartalma határozza meg és az erőszakot átélt emberi test problematikáját járják körül. Vidnyánszky nem interpretálja az előadás alapjául szolgáló Borbély-kötetet, a szövegeket a komplex színházi előadás egyik elemeként alkalmazza. Az előadás alapjául Borbély Szilárd szüleinek tragédiája és a debreceni költő kötetei — Halotti pompa, Egy gyilkosság mellékszálai, Míg alszik szívünk Jézuskája — szolgálnak. A színpadképbe ábrázolt, montázsszerűen megjelenített versek szövegszerű elhangzása csak egy elem a gesztusok és mozgások, valamint az intenzív zenei háttér, a színészekből álló kórus és az intenzív hanghatások mellett. A Halotti pompa Borbély verseinek, versfoszlányainak jegyzőkönyvi szövegekkel dúsított térbe írása, amelyek az előadás alkotói szerint , konkrét szituációkká válnak a színpadon, miközben nagyon metaforikusak is egyben". A színházi szöveg struktúrája az egymásba íródó jelentésrétegek felépítésére, helycseréjére, majd a jelentések szétírására épül. A Vidnyánszky által rendezett szertartásbeli tér középpontjában gyilkos aktusok, halottsiratások- és ábrázolások, testszétszabdalások történnek. A rendezés első színpadképe egy vízszintes helyzetben fekvő óriás bábu, amelyről megállapítják a halál beálltát, majd meggyújtják a fejét, szétdarabolják, szétvésik a testrészeit, miközben elindul a színpadra rendezett gyászszertartás. A színpadon felállított boncasztal metaforikus jelentéssel bíró hely, az áldozat fel- és bemutatásának tere: oltár, ahol az emberi testek megcsonkítására kerül sor. Ezt követően az idős szülők (Ráckevei Anna, Csikos Sándor) meggyilkolásával kezdődik az erőszakos halál különféle változatainak színpadképekbe rendezett bemutatása. A fiuk karácsonyi hazaérkezését váró szülőket (3. kép) a betlehemezőkből gyilkosokká változott színészek ölik meg, az idős férfi és nő arca az ablaküveghez tapad, ami az erőszakos cselekmény elkövetésének pillanatában összevérződik. A gyilkosság által okozott lelki megbénulást erősíti az alkotásban a Borbély hangján bejátszott VII. szekvencia, amely a megváltás jelentést vesztett fogalmának szöveges megismétlése: , Nem mozdul, hallgat, nem bocsát, / és nem támad fel már soha." Az előadás első felének olvasata alapján a világban levő rossz uralkodása láttán az áldozatvállalás értelme megkérdőjeleződik, a bűn megváltása megkérdőjeleződik. Az előadás őrzi a gyilkosság, testben 45 Molnár Klára: Térbeli költészet. Debreceni Csokonai Színház: Halotti pompa. Vidnyánszky Attila rendezővel és Rideg Zsófia dc-amaturggal Molnár Klára beszélget, A Vörös Postakocsi, 3. évf., 2009. nyár, 9. 246 Borbély Szilárd: Halotti pompa, Pozsony, Kalligram, 2014, 36. + 73°
