Oldal 74 [74]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN érzelmeket kiváltó szcenikai eszközeinek mozgósításával bevonják a jelenlevőket egy emberfeletti világ vonzáskörébe. Mivel a történetmondás linearitása felszámolódik, Sin meglátása alapján ,a szüzsében így keletkező hézagokat a rendezés a metaforák, szimbólumok, jelek sűrűn szőtt, komplex referenciahálójával pótolja az értelmezés megkönnyítése céljából." A Mesés férfiak szárnyakkal játékterében a szereplők csillagászati eszközökkel vizsgálják az eget, mérnöki precizitással készítik elő az épülő rakétaállomást, miközben — Koltai Tamás recenziója szerint — a negyedik király marionettbábként?? halad előre földöntúli átszellemültséggel. Az előadás repülésszimbóluma az űr felfeldezését és az erre irányuló több évszázados kísérleteket, a földtől való elrugaszkodás vágyát fejezi ki, míg a mindenét feláldozó, betlehemi jászolhoz induló, másokért vezeklést vállaló kiskirály Krisztus előképeként értelmezhető. A Krisztus-metafora megjelenése a liturgikus szimbólumok, utalások elterjedését, expanzióját eredményezi a színpad terében. Az előadás színpadterében előadás közben festett homokfestmények, ikonok, gyertyák, füst jelenik meg, a recitált szövegnek és az énekelt legendának köszönhetően maga a színpad egy templomtér jelölőjévé válik. A Mesés férfiak szárnyakkal című alkotás meghatározó alakja nem az űrbejutásért küzdő Gagarin, és nem is a legendában énekelt negyedik király, hanem az előadás záróképében a homokfestményen ábrázolt Krisztus (előképe a kiskirály), aki életével és halálával választ ad az emberiség nagy kérdéseire, törekvéseinek súlyára és értelmére. A zárókép homokfestménye körül gyűlnek össze az előadás szereplői, a szovjet társadalom tagjai a kiskirály kíséretében: , Szemét nem vette le a középső keresztről, minél közelebb ért, annál odaadóbban nézte az Urat. Mert koronázatlan királya minden időknek és tájaknak, akinek gyermekbölcsőjéhez több mint harminc évvel azelőtt elindult... Csak egyszer nézett rá fájdalmában az Úr, és már tudott mindent mindörökre." A Halotti pompa - a Mesés férfiak szárnyakkal című színdarabhoz hasonlóan — költői eszközökkel élő formanyelve különböző világszintek sűrítéséből, erőteljes metafora- és szimbólumhasználatból építkezik. A színpad többszólamúsága mellett a térbe írt metaforák polifóniája az, amely Vidnyánszky alkotásainak jelentésátvitelét felerősíti, ahogy Ricoeur megfogalmazza ,a metafora egy egyszerű jelentésen belül az e jelentésből hiányzó különféle kontextusoknak a két hiányzó és egymástól eltérőnek mutatkozó részét tartja össze". A metafora mint a Krisztus-ábrázolás egyik lehetséges eszköze olyan mozgást hajt végre, amely a 41 Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 97. 242 Koltai Tamás: Fantaszták, Élet és Irodalom, LIV. évf., 50. szám, 2010. december 17, 23. https:// www.es.hu/cikk/2010-12-19/koltai-tamas/fantasztak.html (Letöltes: 2022. november 7.) 243 Idézet a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövegkönyvéből. 244 Paul Ricoeur: Az élő metafora, ford. Földes Györgyi, Budapest, Osiris, 2006, 123. +. 72e
