Oldal 72 [72]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN megjelentetése a társulat számára a transzcendenssel való kapcsolatépítés egyik módja, a rendező meglátása szerint pedig az elhangzó szöveg minősége megváltozik, amikor több színész mondja egyszerre, valamint a kórust vertikális lépcsőnek tekinti a transzcendenciához.?? A Mesés férfiak szárnyakkal szereplői elvesznek, feloldódnak a kórus tömegében, vagy épp kiválnak belőle, kifejezve ezzel az egyén és a társadalmi közösség aktuális viszonyrendszerét, az emberi indulatokat, valamint a közösség erejét és dinamikáját. Sin Edina véleménye alapján a rendezésekben megjelenő kórus kiegészíti a szöveget, úgy, hogy nem válik dekoratív hangulati aláfestéssé.?6 A szarvassá változott fiú — amelynek elején a színészekből álló kórus tagjai a szarvas alakját idézik jelmezeikkel (2. kép) — kapcsán pedig megjegyzi: , A kórus szerepeltetésének van egy másik fontos szerepe is a Szarvassá változott fiú...-ban: mégpedig a liturgikus jelleg biztosítása. A liturgia a transzcendens világfelfogás rítusgyakorlata. A kórus mint tömegjáték hangsúlyozza az előadás rítusjellegét, s ezáltal erősíti a színpadi aktus miseszertiségét.”*?” A költői színházra jellemző előadásokban a zeneiség mellett a színpadkép erős vizualitása is megfigyelhető. Az egymással párhuzamosan jelen levő vagy az egymást váltó képekben gazdag szcenika elsősorban állapotokat ragad meg, és szakít a lineáris történetvezetéssel. A Mesés férfiak szárnyakkal ok-okozati viszonyai sok esetben kifejtetetlenek maradnak, a szovjet űrkutatás és diktatúra képei a negyedik király vándorútjának állomásaival váltakoznak, sokszor egymás mellett zajlanak a színpadon. Vidnyánszky olyan színházi nyelv megteremtésére törekszik, amelyben létrehozható a szöveg, a zene, a mozgás, a színészi játék és a képszerű montázsok szintézise. Összművészeti alkotásokat rendez, amelyekre az asszociációkban, víziókban és információk sokféleségében tobzódó szcenika, ezzel együtt a pátosz ábrázolása jellemző. A különböző elemek — és művészeti ágak — egymásba játszása a néző asszociációs készségének működésbe hozásával hat a néző érzelmeire. A darab repülésmotívuma nemcsak Leonardo da Vinci alkotásait eleveníti meg a színpadon, hanem felidézi Daidalosz és Ikarosz mítoszát is, valamint az ember repüléssel kapcsolatos éjszakai álmait. Ciolkovszkij (Cserhalmi György), Sztálin és Hruscsov (mindkét szerepet Mercs János játssza), Gagarin (Kristán Attila), Tyitov (Trill Zsolt) repüléssel kapcsolatos törekvései és kísérletei révén a magasba emelkedés témaköre történelmi összefüggésekbe helyeződik, az asszociatív képek és jelenetek gyors váltakozása pedig a 235 Szántai Edina: Az emberi lét gyönyörűsége. Beszélgetés Vidnyánszky Attilával, Palócföld, 54. évf., 2008/3, 73. 236 Sin: Vázlat a Vidnyánszky-féle költői színházról, 98. 37 Uo., 99. + 70 +
