Oldal 70 [70]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
magába foglalja." Előadásai a ballada műfaja felől is megközelíthetőek:
a (színházi) nyelv rétegzettsége, dinamizmus és intenzitás, sűrített és tömör
ábrázolás, töredezett és kihagyásos cselekményvezetés, a forma és esztétikum
szoros egysége jellemző rájuk.??" Az alkotó maga is többször utal arra, hogy
költői jelzővel ellátott rendezései Arany János balladáihoz hasonlíthatók, elő¬
adásaival a magyar színházi hagyomány lírikus és zeneiségre épülő gyökereit
képviseli, valamint kutatja a magyar színházi nyelv ritmusra, zeneiségre, táncra,
balladisztikus torténetmesélésre épiilé sajatossagait.?**
E költői színház nélkülözi az előre megírt, hagyományos drámaszöveget.
A Mesés férfiak szárnyakkal című színdarab nem tartalmaz egységes, előre
megírt textust, a színpadon elhangzó szöveg fizikai és lelki felemelkedés köré
szerveződő szövegtöredékekből, a szovjet űrkutatásra vonatkozó valóságos do¬
kumentumokbál, improvizatív módon áll össze. A színielőadásban a táncos,
koreográfus, író Oleg Zsukovszkij és az író Szénási Miklós szövegei a repüléssel
kapcsolatos törekvéseket tárják fel: a színészek eljátsszák az emberek éjszakai,
repüléssel kapcsolatos álmait, az űrkutatás számos, kudarccal végződő kísérletét,
a magasba emelkedés technológiai kísérleteit. Ezekkel párhuzamosan egyéb
irodalmi szövegrészletek is integrálódnak az előadásba, többek között Madách
Imrétől, József Attilától, Vörösmarty Mihálytól, Csukás Istvántól, például: , Nézd
ugranám, és testem visszahull", valamint , Lelkem fölfelé tört."??"? Darida Vero¬
nika heterotópiákra vonatkozó meghatározása Vidnyánszky színházi szövegére
is alkalmazható: , Ezek a szövegterek nyílások és zárások rendszerét alkotják,
egyszerre tűnnek átjáróknak és csapdáknak, szélesen elterülnek és felfelé ter¬
jeszkednek, miközben minden bennük lezajló mozgást az örök visszatérésre,
körforgásra determinálnak."?" A rendezés egyszerre állít színpadra űrhajót,
22
a
Verebes Ernő — Cervantes: Don Ouijote, Nemzeti Színház, Budapest. A bemutató dátuma:
2015. szeptember 18. Főszereplők: Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Kristán Attila, Trill Zsolt.
Rendező: Vidnyánszky Attila. Dramaturg: Verebes Ernő. Szindbád, Krúdy Gyula művei alapján,
Nemzeti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2015. december 18. Színészek: Ács Eszter, Nagy
Mari, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula, Mátray László, Mátyássy
Bence, Szarvas József. Rendező: Vidnyánszky Attila. Dramaturg: Verebes Ernő.
Vidnyánszky Attila mondatai. Beszélgetés a Nemzeti Színház igazgatójával - A titkok kapuja,
szerk. Prontvai Vera, Budapest, Märia Rädiö, 2015. https://www.mariaradio.hu/musor/554/A_tit¬
kok_kapuja (Letöltes: 2020. oktöber 23.)
Vidnyánszky Attila első ciklusa a Nemzeti Színházban. A színház dramaturgjaival Kulcsar Edit¬
tel, Kozma Andrással, Szász Zsolttal és Verebes Ernővel a Nemzeti első Vidnyánszky-ciklusának
éveit értékeltük. - A titkok kapuja, szerk. Prontvai Vera, Budapest, Mária Rádió, 2018. https://
www.mariaradio.hu/musor/554/A titkok kapuja (Letöltés: 2021. október 29.)
Idézet a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szövegkönyvéből.
Darida Veronika: Színház — heterotópiák, in Ádám Anikó és Radvánszky Anikó (szerk.): Térér¬
zékelések — térértelmezések, Budapest, Kijarat, 2015, 74.
22
a
22
®
22
©
230
+68 +