OCR Output

A METAFORA LITURGIÁJA

me

A költői eszközöket mozgósító színház metaforikus nyelvhasználata szorosan
köthető Frye megállapításához, mely szerint a Szentírás jelentős része egyidejű¬
leg keletkezett a metaforikus, költői eszközöket használó nyelvi szakasszal, va¬
lamint , a kereszténység hagyományos és központi tantételeit csak metaforákkal
lehet kifejezni.””'® Hipotezisem szerint Vidnyänszky Krisztus-äbräzoläsainak es
Visky szinpadra ällitott dramäinak centrumät a szinpadterbe helyezett közpon¬
ti metafora liturgikus működése adja, amely tágítja a költői színház kategóriájá¬
ba sorolható előadások kompozícióját. Ez a metafora az előadások során, mind
a színpadon megjelenített képekben, a térszerkezet lehetséges kiaknázásában és
a szcenika figuralitásában jelenik meg, majd a jelenlevő emberi testben nyeri el
teljességét. Az elemzett előadások közös vonása, hogy lehetővé teszik a Krisz¬
tusra utaló metafora központi alakzattá emelését, miközben egymásnak feszítik
az újszövetségi történések és a befogadó jelen idejét. Olyan alapszituäciökat
idéznek fel, amelyek az emberi identitás(vesztés) állapotával, az uralkodó ember
(mint istenkép), Isten és ember viszonyának újbóli meghatározását segíthetik.
Vidnyánszky és Visky számára az isteni jelenlét megidézésére alkalmas szí¬
nielőadások olyan szerkezeti, felépítésbeli sajátosságokat hordoznak, amelyek a
Northrop Frye ältal kiralyinak nevezett központi metaforäval irhatök le: „Ami¬
kor ezt a kétféle azonosítást összekapcsoljuk, és az egyedet azonosítjuk a cso¬
portjával, akkor különösen erőteljes és árnyalt metaforát kapunk, melyet gyakorta
királyi metaforának nevezek, azon az alapon, hogy minden intézmény közül a
királyság a leginkább szimbolikus.""" A Szentírás értelmében az élet fája, a bá¬
rány, az új templom, a kenyér és a bor, az út, az élet metaforái mind Krisztusra
utalnak, aki frye-i értelemben szabadító, király, maga a megtestesült Isten. Te¬
ológiai értelemben a , király" Krisztus, ő kölcsönzi a koronát a földi királynak,

215 Northrop Frye: Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, ford. Pásztor Péter, Budapest, Európa,
1996, 111.
216 Uo., 159.

+63 +