Oldal 56 [56]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN állítja párhuzamba, az általa írt dyc$ámák számos, a keresztény kultúrkörre való utalást, szimbólumot hordoznak. A Gyerekek és katonákban hangsúlyt kap maga a tabernákulum, az Oltáriszentség, amely egy ministránsfiú kíséretében jelenik meg: , Az ajtó kinyílik, és a Kisfiú, fedetlen fejjel, papi palástban behozza a monstranciát. Fény egyedül a szentségtartón. Az asztal közepére helyezi. A fény a monstrancián kihal." Az Urbi et orbi című drámában egy fekete és egy fehér pápa párbeszéde elevenedik meg, az Élőképekben egy apáca kap hangsúlyosabb szerepet. A megújulás szimbólumaként a Gyerekek és katonákban egy születendő gyermek van jelen, a várandós fiatal lány, Aranykontyú (a keresztény hagyomány szerint Szűz Máriának 12 csillagból álló koronája van)" az újjászületés reményét hordozza. PILINSZKY SZÍNHÁZKÖLTÉSZETE Költészet és színpad összefonódása Pilinszkynél egyrészt a színház kereteinek szélesítéseként, a transzcendencia kifejezési módjaként, valamint olyan cselekvést eredményező folyamatként ragadható meg, amely az evangéliumi esztétika fogalmiságának megfeleltethető jelentéseket hív életre. Sepsi meglátása szerint a költő hetvenes években írt darabjai , sokat merítenek költői technikájából, valójában színházi poétikát dolgozott ki, s nem színházelméletet."" Sepsi Pilinszky költői elemeket is magába foglaló színházeszményét Mallarmé alkotásaival is rokonítja abból a szempontból, hogy a színház az eszme, a gondolat helyszíne, amely mentális képek egymásutánját tárja fel, és nem csupán színdarabokat foglal magába, hanem egyfajta költői írásmódot is, valamint az olvasást mint szinre vitelt.!#5 Ahogy Pilinszky publicisztikai írásaiból kiderül, költészet és színház összefonódásával Wilson színházában találkozott elementárisan. A süket pillantása nyelvi sűrítményei és a színpadot uraló képei egymásba játszása a tiszta költészetre emlékeztette a költőt: ,,... egyedül a költészet tette lehetővé Wilsonék számára, hogy jelen lehessenek ismét a színpadon"." Pilinszky érzése szerint a wilsoni színház megszabadul minden érzelmi hatástól, pszichologizálástól és történéstől, olyan, állapotokat megragadó nyelvi sűrítményeket hoz létre, melyek az érzékelésnek köszönhetően egy eddig feltáratlan valóság terébe emelik az 182 Pilinszky: Széppróza, 70. Vö.: , Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillaból álló korona." Jel 12,1 Sepsi: Kép, jelenlét, kenózis, 140. Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza, 27-30. Pilinszky: Publicisztikai írások, 663. 183 184 185 186 +54 »
