A Pilinszky János által ideálisnak vélt színházeszményről számos tanulmány
született, Maczák Ibolya Papírdarabok"" című kötete elsősorban filológiai meg¬
közelítésből, Sepsi Enikő Pilinszky János mozdulatlan színháza"? című könyve
pedig költészet és liturgia összefüggései felől vizsgálja a költő által elképzelt
színházat. Míg az előbbi a költő drámáinak keletkezéstörténetét, forrásait és
motivikáját elemzi, az utóbbi szerző a Simone Weil által visszateremtésnek ne¬
vezett eljárás, Mallarmé gondolatszínháza és Wilson rituális színháza felől kö¬
zelít Pilinszky színházideáljához. A Pilinszky által megvalósítani vágyott színház
jellemzői leginkább a költő publicisztikai írásaiból, naplóiból és a Beszélgetések
Sheryl Suttonnal"" című művéből olvashatók ki, valamint drámáiból — KZ¬
oratórium, Gyerekek és katonák, Síremlék, Urbi et orbi a testi szenvedésről,
Élőképek"" - lehet következtetni azokra. Mind a teoretikusok kutatásaiból, mind
a költő írásaiból kiderül, hogy a Pilinszky által szinte utópisztikusnak tekintett
színház Simone Weil, Robert Wilson, Samuel Beckett törekvéseire, valamint
Jerzy Grotowski rituális színházára vezethető vissza. Maczák utal arra is, hogy
Pilinszky drámaírói tevékenységére hatott a nó-színház, és a nó-drámák elemei
közül kettő minden drámájában megtalálható: a hirtelen fordulat (a művek a
befejezés előtt gyors fordulatot vesznek) és a szereplők egyedi bemutatkozása.
Jelzi továbbá azt is, hogy a nó-színházhoz hasonlóan a költő nem főszerepeket
ír, hanem olyan alakokat, akik magát az előadást is megtestesítik."""
Maczák: Papírdarabok.
Sepsi: Pilinszky János mozdulatlan színháza.
19 Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal. https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/PILINSZKY/
pilinszky01035/pilinszky01041/pilinszky01041.html (Letöltes: 2021. november 12.)
Pilinszky János: Széppróza, Budapest, Osiris, 2004.
151 Maczák: Papírdarabok, 32—39.