OCR
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN drámaszövegekhez való, azokat háttérbe szorító viszony, az egyenes vonalú történetmesélés megbontása, a jelenlevők idejének egyetemes időbe helyezése, a színpadképek kollázsszerű váltakozása, asszociációk színpadképben való ábrázolása, fragmentált dramaturgia, transzcendenciára való utalások és szimbólumok, színpadtérben kibontott metaforarendszer és ennek cselekvéssessége. Artaud, Pavis, Lehmann utalnak arra, hogy a színházköltészet cselekvést, más típusú részvételt vár el a jelenlevőktől, meglátásom szerint -— s erre az előadáselemzések során a továbbiakban utalni is fogok — ennek a részvételnek a kulcsa a Northrop Frye által ismertetett metaforizáció. A kanadai tudós ugyanis a metaforikus működésnek a befogadóban identitásalakító funkciót tulajdonít: ,,... . metaforahasználatnak azt a kiterjedését, amelyben a szavak már nemcsak egy dolgot azonosítanak egy másikkal, hanem mindkettőt valami olyasmivel, ami belőlünk származik: valami olyasmivel, amit nevezzünk időlegesen egzisztenciális metaforanak.”!“ 46 Northrop Frye: Az Ige hatalma, ford. Pásztor Péter, Budapest, Európa, 1997, 109. p Fry 8. 045 ¢