Page 45 [45]
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN
között nem rajzolódik ki a költői színház formájának erőteljes vonala." A hu¬
szadik század magyar színházát tekintve Radnóti Zsuzsa Tamasi Aron Osvigasz¬
talás című alkotásában vélte felfedezni költészet és színház összefonódását, je¬
lezve, hogy a Tamási-darab nyelve szakrális, egyházi nyelvezetre utal, a benne
levő dialógusok alapvetően zenei fogantatásúak, és nem keltik az élőbeszéd
látszatát, a szöveg értelmét alárendelik a hangzásnak. Szabadverssorai, szagga¬
tottsága, liturgikus jellege Radnóti szerint balladás expresszionizmus, zene, líra
és próza összefonódása. Ehhez a drc$ámához — Radnóti szerint — azonban , nem
teremtődött meg az a specifikusan magyar balladai játékstílus", holott , ezekből
a tényekből kiindulva kellene megteremteni egy metaforikus, rituális jellegű
jétékstilust.” "5% A kortárs magyar színházi alkotók közül leginkább Tolnai Ottó
és Térey János színháza látható el költői jelzővel. A kisinyovi rózsa"? című művet
feldolgozó, Urbán András által rendezett előadás, szabadversformában, közpon¬
tozás hiányában megírt alkotást állít színpadra, amely a töredékesség, az állan¬
dó és monoton ismétlődés, a kényszeres beszédáradat hordozója. A jellemalkotást
és pszichologizálást nélkülöző, dadogáshoz közelítő színpadi szöveg központi
metaforája az a sivatag közepén élő jerikói rózsa, amely csak a nedvesség hatá¬
sára bontja ki szirmait. Urbán rendezése az elfekvőben levő emberek szabadu¬
lásra váró szubjektumtöredékeit, emlékképeit, monomániáit, létvesztéseit jele¬
níti meg a színpadon. Rózsák" című átdolgozott előadásában már a színpadra
írt verses szöveget is mellőzi. Az előadások költőiségét a mise en scéne zeneisé¬
ge, a szereplők mozgása, az erőteljes képiség, a tér szerves használata teremti
meg. Ezek a mozgatórugói a Bagossy László által színpadra vitt Asztalizenének"
is, amely elsősorban gondolatritmusokra épülő verses dráma. Központi meta¬
forája a White Box, laboratóriumi, fehér tér, ahol szinte megmerevednek és
lezárhatatlanná válnak a felszínes emberi kapcsolatok. Ezt a metaforát erősíti a
13
SI
Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 92.
Radnóti Zsuzsa: Cselekvés-nosztaliga. Drámaírók színház nélkül, Budapest, Magvető, 1985, 57-68.
Urbán András 2010-ban dolgozta fel és állította színpadra Tolnai Ottó A kisinyovi rózsa c.
verseskötetét a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban. A Magyar Színházak XXIII. Kisvár¬
dai Fesztiváljáról a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma megosztott második díját vitték haza. A
bemutató dátuma: 2010. július 16. Színészek: Béres Márta, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor,
Pletl Zoltán. Rendező: Urbán András.
A Rózsák c. Urbán András-rendezés A kisinyovi rózsa átdolgozott, szöveget nélkülöző válto¬
zata, melyet szintén a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban állított színpadra. A bemutató
dátuma: 2013. december 22. Színészek: Béres Márta, Mikes Imre Elek, Mészáros Gábor, Pletl
Zoltán. Rendező: Urbán András.
Térey János: Asztalizene, Radnóti Színház, Budapest. A bemutató dátuma: 2007. október 21.
Színészek: Kovács Patrícia, Marjai Virág, Szávai Viktória, Wéber Kata, Adorjáni Bálint, Csányi
Sándor, Karalyos Gábor, Nagy Ervin, Schneider Zoltán. Rendező: Bagossy László. Dramaturg:
Kovács Krisztina.
13:
®
13:
©
140
14
.43 +