Oldal 34 [34]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN transzcendencia megjelenését igyekszik segíteni a színpadon: , Az is megtörténhet, hogy az ember végül úgy kezd majd magára nézni, ahogyan az az Isten által elrendeltetett. És azt mondja: snem vagyok különb egy fűszálnálx. Ha ezt kimondja, valószínűleg új rendszerek fognak megjelenni..."? Az orosz származású rendező a Drámai Művészet Iskolájának megalapítása, majd Luigi Pirandelo darabjainak színre vitele után a vallásos rítusok és a színház összefonódásának irányába fordult. Mindamellett, hogy a vallásos szertartások elemeit integrálta rendezéseibe, a József és testvérei, valamint a Jeremiás siralmai próbái során a pravoszláv liturgia egyes részeit énekeltette színészeivel annak reményében, hogy így elszigetelődnek attól a társadalmi közegtől, amely körülveszi őket, és elkezdik megvalósítani egyedüli funkciójukat a világban: a közvetítőét fentről lefelé.? Sepsi Valére Novarina szószínházának szertartásjellegét kutatva megállapítja, hogy a francia szerző, rendező műveinek dramaturgiája ,,a szent és a profán témát, a nyelvet, a stílusszintet folyamatosan egymásba játszó cirkuláris dramaturgia, mely a középkor hagyományaiból merít és amelyben a profán a komikussal kapcsolódik össze", valamint meghatározza a Novarina-darabok fogalmi metaforáját is: , Krisztus a beszéd, a színpad pedig a rituális (utolsó) vacsora, a test feláldozásának helye."" A francia rendező színháza kapcsán Sepsi a kenotikus ritualitás" fogalmát teszi hangsúlyossá: a keresztény értelemben véghezvitt önkiüresítés során mind a műalkotás, mind a jelen levő egyének teret engednek a transzcendens jelentésekkel való telítődésnek. Az ismeretlen tett, a Képzeletbeli operett, az Érthetetlen anyanyelv, az Imígyen szóla Luis de Funés és a Nevek erdejében előadásokat vizsgálva megállapítja: , A tér keresztjére feszített Ige a térbe hajítja az emberi szavakat, a testét átaladva ennek a passzív aktusnak." Silviu Purcárete szertartásszínházi kísérletei közé tartozik a Temesváron megrendezett Az ember tragédiája," amelyben a történelem eseményeinek amfiteátrális térben való elhelyezése már-már egy, az emberiséget vizsgáló laboratöriumkent hat. A parüzia vagy a vegitelet szinhäzakent” emlitett előadás "2 Anatolij Vasziljev: Színházi fúga, szerk. Király Nina, ford. Heltai Gyöngyi, Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1998, 12. 93 Uo., 51—52. 94 Sepsi: Kép, jelenlét, kenózis, 209. 95 Uo., 171. 96 Uo., 136. 97 Madäch Imre: Az ember tragedidja, Csiky Gergely Ällami Magyar Szinhäz, Temesvär, Romänia. Az előadás megtekinthető volt a MITEM-en 2021. szeptember 26-án. Színészek: Borbély B. Emília, Éder Enikő, Lanstyák Ildikó, Lőrincz Rita, Magyari Etelka, Szász Enikő, Tar Mónika, Tokai Andrea, Vadász Bernadett, Vajda Boróka, Asztalos Géza, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Csata Zsolt, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lukács-György Szilárd, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Csongor, Molnos András Csaba, Vass Richárd. Rendező: Silviu Purcárete. Dramaturg: Visky András. 98 Visky: Mire való a színház?, 75. + 32e
