Oldal 34 [34]
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN
transzcendencia megjelenését igyekszik segíteni a színpadon: , Az is megtörtén¬
het, hogy az ember végül úgy kezd majd magára nézni, ahogyan az az Isten által
elrendeltetett. És azt mondja: snem vagyok különb egy fűszálnálx. Ha ezt ki¬
mondja, valószínűleg új rendszerek fognak megjelenni..."? Az orosz származá¬
sú rendező a Drámai Művészet Iskolájának megalapítása, majd Luigi Pirandelo
darabjainak színre vitele után a vallásos rítusok és a színház összefonódásának
irányába fordult. Mindamellett, hogy a vallásos szertartások elemeit integrálta
rendezéseibe, a József és testvérei, valamint a Jeremiás siralmai próbái során a
pravoszláv liturgia egyes részeit énekeltette színészeivel annak reményében, hogy
így elszigetelődnek attól a társadalmi közegtől, amely körülveszi őket, és elkezdik
megvalósítani egyedüli funkciójukat a világban: a közvetítőét fentről lefelé.?
Sepsi Valére Novarina szószínházának szertartásjellegét kutatva megállapít¬
ja, hogy a francia szerző, rendező műveinek dramaturgiája ,,a szent és a profán
témát, a nyelvet, a stílusszintet folyamatosan egymásba játszó cirkuláris drama¬
turgia, mely a középkor hagyományaiból merít és amelyben a profán a komikus¬
sal kapcsolódik össze", valamint meghatározza a Novarina-darabok fogalmi
metaforáját is: , Krisztus a beszéd, a színpad pedig a rituális (utolsó) vacsora, a
test feláldozásának helye."" A francia rendező színháza kapcsán Sepsi a kenotikus
ritualitás" fogalmát teszi hangsúlyossá: a keresztény értelemben véghezvitt
önkiüresítés során mind a műalkotás, mind a jelen levő egyének teret engednek
a transzcendens jelentésekkel való telítődésnek. Az ismeretlen tett, a Képzelet¬
beli operett, az Érthetetlen anyanyelv, az Imígyen szóla Luis de Funés és a Nevek
erdejében előadásokat vizsgálva megállapítja: , A tér keresztjére feszített Ige a
térbe hajítja az emberi szavakat, a testét átaladva ennek a passzív aktusnak."
Silviu Purcárete szertartásszínházi kísérletei közé tartozik a Temesváron
megrendezett Az ember tragédiája," amelyben a történelem eseményeinek
amfiteátrális térben való elhelyezése már-már egy, az emberiséget vizsgáló la¬
boratöriumkent hat. A parüzia vagy a vegitelet szinhäzakent” emlitett előadás
"2 Anatolij Vasziljev: Színházi fúga, szerk. Király Nina, ford. Heltai Gyöngyi, Budapest, Országos
Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 1998, 12.
93 Uo., 51—52.
94 Sepsi: Kép, jelenlét, kenózis, 209.
95 Uo., 171.
96 Uo., 136.
97 Madäch Imre: Az ember tragedidja, Csiky Gergely Ällami Magyar Szinhäz, Temesvär, Romänia.
Az előadás megtekinthető volt a MITEM-en 2021. szeptember 26-án. Színészek: Borbély B. Emí¬
lia, Éder Enikő, Lanstyák Ildikó, Lőrincz Rita, Magyari Etelka, Szász Enikő, Tar Mónika, Tokai
Andrea, Vadász Bernadett, Vajda Boróka, Asztalos Géza, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Csata
Zsolt, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lukács-György Szilárd, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Cson¬
gor, Molnos András Csaba, Vass Richárd. Rendező: Silviu Purcárete. Dramaturg: Visky András.
98 Visky: Mire való a színház?, 75.
+ 32e