Page 30 [30]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN Ige.""? Artaud írásaiból kiderül, hogy szerinte a jelekre és gesztusokra épülő színház nem a logocentrizmusra épül, hanem a mélyben, a színház eredeténél megtalálható metafizikára. Ebben az értelemben szerette volna visszavezetni kora színházát az archaikus, ősi színház elemeihez, és ezért állította követendő példaként a keleti színjátszást. Jacgues Derrida A Kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása című tanulmányában utal arra, hogy az Artaud által megvalósítani szánt színház ideája illúzió, olyan reprezentáció, olyan jelen, amely nem ismétli meg önmagát, ezért saját halálába zarul.” Néhány évtizeddel a francia alkotó munkássága után egy másik európai színházcsináló, Jerzy Grotowski is a színház gyökereinek feltárását és egyfajta világi rituálé" létrehozását tekintette célnak. Kísérletei során felismerte, hogy az antikvagy középkorra jellemző, a vallás körül forgó mítoszokat a közönség már nem ismeri fel, ezért az azokat felidéző rítusok is érvényüket vesztették. Aktív munkássága idején azt tapasztalta, hogy a közönség tagjai számára a kollektív mítoszok már a feledés homályába vesztek, a szubjektum igazsága már nem tükröződik az archaikus történetekben, ezért a nézők alkalmatlanok a mítoszokkal való azonosulásra. A résztvevők mítoszokhoz való viszonya megosztott, erős értelmi meggyőződésük miatt nem is tudnak maradéktalanul eggyé válni a mítoszok történéseivel, csak szembesülni tudnak azokkal." Grotowski kísérletei során megállapította, hogy a nézők őszintétlenül vesznek részt a színházi előadás által előidézett provokációban, a transzcendenciába vetett bizalmuk eltűnt, a személyiség viszonya az egyén által hordozott értékrenddel is disszonáns, Zavaros. Megállapítása szerint , a rituálé színházában nincs többé feltámadás, mert a kizárólagos hitet, a mitikus jelek egységes rendszerét az ősképek egységes rendszerét elveszítettük." A transzcendencia háttérbe szorítását fogalmazta meg a Grotowski tanítványaként tevékenykedő holstebroi Odin Teatret létrehozója és működtetője, Eugenio Barba" is magyar nyelven megjelent Hamu és gyémánt országa" című könyvének Antonin Artaud: A színház és az istenek, szerk. Fekete Valéria, ford. Bethlen János, Budapest, Orpheusz Könyvek, 1999, 156. Jacgues Derrida: A Kegyetlenség Színháza és a reprezentáció bezáródása, ford. Farkas Anikó és mások, Iheatron, 6. évf., 2007/ősz-tél, 35. Jerzy Grotowski: Színház és rítuálé, ford. Pályi András, Pozsony, Kalligram, 2009. Uo., 18. 76 Uo., 65. Grotowski tanítványaként költözött a dániai Holstebróba, ahol megalapította az Odin Teatret elnevezésű interkukturális, antropológiai gyakorlatokra építő színházat. Különféle nemzetiségű társulati tagjaival utazásai során ún. bartereket hajtanak végre. Eugenio Barba: Hamu és gyémánt országa. Tanulmányaim Lengyelországban, ford. Pályi András, Regős János, Budapest, Nemzeti Színház Kiskönyvtára, 2015. a u sa a a a a ga a ® .28 +
