Page 27 [27]
OCR
KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS AZ EURÓPAI SZÍNHÁZBAN me URESEDO RITUALE Bar a színház kialakulásának hátterében az antik korban a Dionüszosz isten kultuszához köthető ditirambus, a középkorban pedig az egyházi liturgiához kapcsolódó húsvéti trópusok álltak," a rítusok színházi intézménnyé alakulása egyre inkább elhagyta a transzcendenciát a színpadokról, a színielőadások túlnyomó része inkább a közönség szórakoztatását tűzte célul." Friedrich Nietzsche korai írásában, A tragédia születésében a görög tragédia eredetének vizsgálatakor kifejti, hogy a Dionüszosz-ünnep során a résztvevők azonosultak a tragédiában fellépő karral, ,átvarázsolódtak", és megváltozott tudatállapotban cselekedtek: E folyamat, amely a tragédia karában zajlik le, maga a drámai ősjelenség: átváltozottként érzékelni önmagunkat, és immár úgy cselekedni, mintha csakugyan más testében, más jellemében lakoznánk. Ez a folyamat áll a dráma fejlődésének elején.”© Nietzsche leírásában az ókori görög tragédiák az individuum ellenében születtek, alakjaik csupán Dionüszosz maszkváltozataiként jelentek meg a színpadon, a tragédia kezdetén Dionüszoszt nem ábrázolták a közönség előtt, pusztán a kar elevenítette fel életének meghatározó eseményeit. Az antik tragédiák résztvevői minden baj háttereként az individuációt, a művészetet pedig a teljessé válás eszközeként tekintették: ,a művészet mint annak örömteli reménysége, hogy megtörhető az individuáció átka, és mint egy újrateremtett egység megteremtője.” Rítus és színház összefüggéseinek vizsgálata kapcsán kiemelendő, hogy Nietsche - akire nagy hatást gyakorolt Schopenhauer és Wagner — különbséget 60 Patrice Pavis: Színházi szótár, ford. Gulyás Adrienn, fordították még: Molnár Zsófia, Rideg Zsófia, Sepsi Enikő, Budapest, LHarmattan, 2006, 366. 61 Richard Schechner: Valós aktusok: betekintés az előadás-elméletbe, A dráma, a cselekményváz, a színház és az előadás, in uő: A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről, ford. Regős János, Budapest, Múzsák, 1989, 11—90. % Friedrich Nietzsche: A tragedia születése, ford. Kurdi Imre, Tatár Sándor, Budapest, Helikon, 2019, 67. 63 To., 81. 9 25 e
