Oldal 23 [23]
A KÉT ALKOTÓ PÁLYAKÉPE
tapasztalataikat írásban is megörökítették, Visky Ferenc Fogoly vagyok" című
műve 2002-ben, Visky Júlia Az Úré a szabadítás" című alkotása 1986-ban látta
meg először a napvilágot magyar nyelven. Az édesanyával együtt töltött többéves
fogság, valamint az édesapa lelkészi hivatása mély hatást gyakorolt a kolozsvári
íróra, aki Visszaszületés című drámája kapcsán egy ószövetségi történetet és
édesapja erről szóló prédikációját felidézve így nyilatkozott: a drámában olvas¬
ható a vörös szőrű tehén feláldozása, , amiről apám prédikált egyszer gyermek¬
koromban, nekem meg az volt a most is felidézhető érzésem, hogy a megvältäsunk
olyan közel van hozzánk, hogy már ki sem kell mennünk a templomból."
A politika által előidézett fogsághelyzet Visky András alkotásaiban egziszten¬
ciális méretűvé tágul, alapját az édesanya és a gyermekek barakkban átélt tapasz¬
talatai képezik. A bezártság élményének művészi megfogalmazása, dramatizá¬
lása Visky legtöbbet játszott és legtöbb helyen bemutatott darabjában, a Júlia?
című monodrámában jelenik meg legerőteljesebben. Az édesanyának emléket
állító alkotás Timothy Bentch felkérésére íródott, központi mozzanata a hét
gyermekével kitelepített anya halálélménye. A szerző elmondása alapján a Júlia
számára ott kezdődik, amikor édesanyja a lágerben szívinfarktust kap, , még
nincs a teljes klinikai halálban, de gondolatban már belehelyezték őt az üres
sirba” A Szent Ágoston vallomásaihoz hasonló, színpadra szánt soliloguium,
amelyben a traumát átélő nő legnagyobb kudarca a tehetetlenség, a gyermekek¬
ről való gondoskodás bizonytalansága és kiszámíthatatlansága. Az elmélyült
imádságot tükröző darab alcíme Párbeszéd a szerelemről, vagyis utalás arra,
hogy a főszereplő állandó belső dialógust folytat börtönbe zárt férjével és Isten¬
nel, aki szótlanul tűri, hogy ez a helyzet fennálljon. A szabadversben írt alkotás
tanúság a túlélésről: a halál átlépésének egyetlen lehetséges útja a kiszolgáltatott
emberi élet átadása egy őt meghaladó transzcendens erőnek. Júlia számára nem
maradt más, csak a remény, és a mély istenhitbe való kapaszkodás, ezek segítsé¬
gével tudta átértelmezni, új megvilágításba helyezni fogságba vetett létét és ki¬
szolgáltatott élethelyzetét. Viskyt idézve: , Meg kell élni a totális tehetetlenséget,
s akkor az ember a helyzet végletes, odaadó, maradéktalan megélésében valami¬
keppen ätvältozhat.”’* A Julia az első magyar dráma, amely meghívást kapott
New Yorkba, a Nemzetközi Fringe Fesztiválra, a világ számos pontján bemutat¬
ták, mai napig Visky legismertebb alkotása. Köszönhető mindez talán annak,
® Visky Ferenc: Fogoly vagyok, Kolozsvár, Koinónia, 2002.
50 Bagi Lászlóné — Visky Ferencné: Az Úré a szabadítás, Budapest, Primo, 1989.
51 Visky András: Ki innen, Kolozsvár, Koinónia, 2016, 338.
"2 Visky András: Júlia. Párbeszéd a szerelemről, Budapest, Fekete Sas — Magyar Rádió Rt., 2003.
53 Sipos: Mint aki látja a hangot, 27.
54 Uo., 32.
+ 21°