Oldal 21 [21]
OCR
A KÉT ALKOTÓ PÁLYAKÉPE kísértői gyönyört, hatalmat, hírnevet ígérnek neki, és azzal vádolják, hogy csak a büszkeség vezérli, Becket átéli az isteni kegyelmet: , Az én döntésem az időn kívül fogant, / Ha ugyan döntésnek nevezitek, / Amibe egész létezésem mindenestül beleegyezik. / Az ember törvénye fölött van az isteni törvény: / Annak adom életemet." Vidnyánszky az általa vezetett debreceni Csokonai Színházban a repertoárszínház működtetése mellett egy nemzetközi szinten is versenyképes művészi programot hozott létre." Az általa tervezett első — 2006/2007-es — évad a Nagy József munkásságára való figyelemfelhívással, a JEL Fesztivállal vette kezdetét. A debreceni színház élén töltött hét éve és az általa debreceni modellként elnevezett színházvezetési stratégia Turi Gábor szerint helyi jellegű kulturális intézményből nemzetközileg is elismertté tette a színházat." Meghívására az európai színházi világ neves rendezői érkeztek Debrecenbe, Valére Novarina, Silviu Purcárete, Viktor Rizsakov rendezései azóta már a Nemzeti Színházban is megtekinthetők. Debrecenben töltött évei alatt segítette a betlehemes hagyományok újraélesztését, befogadta a Nemzetközi Betlehemes Találkozót. A Drámaírói Kerekasztallal együtt megszervezte az azóta már rendszeressé vált DESZKA Fesztivált, valamint kezdeményezésére létrejött a Magyar Teátrumi Társaság, amely ma a legnagyobb magyar színházi érdekképviseleti szervezet. Kezdeményezte a 2008-ban elfogadott előadó-művészeti törvény módosítását, amely 2011-től nemzeti színházi státusszal ruházott fel öt vidéki kőszínházi társulatot. Rendezői fókusza a debreceni évek alatt terelődött leginkább a költői színház irányába. Színháztörténeti jelentőségű Vidnyánszky Mesés férfiak szárnyakkal című, Debrecenben bemutatott alkotása, amely Gagarin űrbe emelkedésének ötvenedik évfordulóján született, ez az előadás képviseli legközvetlenebb módon színházi törekvéseit. Pálfi Ágnes és Szász Zsolt utalnak arra, hogy az alkotót körülvevő műhely máig adós maradt a költői színház pontos definiálásával. Meglátásuk szerint a költői színház a naturális valóság leképezése helyett a költői-művészi akciót kívánja újra beiktatni a jogaiba, hogy a színészi alkotás révén juttassa el az embert a cselekvésig."" A költői színház égisze alatt létrejövő előadások sokszor nehezítik a befogadást és körülményeit. Zappe László megfogalmazásában: , Vidnyánszky Attila előadásait nézve gyakran érzem úgy, hogy ez közöttünk nincs meg. Valami hiányzik belőlem, hogy igazán figyelni tudjak arra, amit színpada kínál, hogy ne kóvályogjon el a látásom, a hallásom, 413 Idézet az előadásból. 4 A Nemzet Színháza. Vidnyánszky Attilával Szász Zsolt beszélget, Szcenárium, III. évf., 2015/3—4, 8. 15 Turi: Költészet a színpadon. 16 Pálfi-Szász: Költői vagy epikus színház, 69. s ]9 e
