Oldal 21 [21]
A KÉT ALKOTÓ PÁLYAKÉPE
kísértői gyönyört, hatalmat, hírnevet ígérnek neki, és azzal vádolják, hogy csak
a büszkeség vezérli, Becket átéli az isteni kegyelmet: , Az én döntésem az időn
kívül fogant, / Ha ugyan döntésnek nevezitek, / Amibe egész létezésem minde¬
nestül beleegyezik. / Az ember törvénye fölött van az isteni törvény: / Annak
adom életemet."
Vidnyánszky az általa vezetett debreceni Csokonai Színházban a repertoár¬
színház működtetése mellett egy nemzetközi szinten is versenyképes művészi
programot hozott létre." Az általa tervezett első — 2006/2007-es — évad a Nagy
József munkásságára való figyelemfelhívással, a JEL Fesztivállal vette kezdetét.
A debreceni színház élén töltött hét éve és az általa debreceni modellként elne¬
vezett színházvezetési stratégia Turi Gábor szerint helyi jellegű kulturális intéz¬
ményből nemzetközileg is elismertté tette a színházat." Meghívására az európai
színházi világ neves rendezői érkeztek Debrecenbe, Valére Novarina, Silviu
Purcárete, Viktor Rizsakov rendezései azóta már a Nemzeti Színházban is meg¬
tekinthetők. Debrecenben töltött évei alatt segítette a betlehemes hagyományok
újraélesztését, befogadta a Nemzetközi Betlehemes Találkozót. A Drámaírói
Kerekasztallal együtt megszervezte az azóta már rendszeressé vált DESZKA
Fesztivált, valamint kezdeményezésére létrejött a Magyar Teátrumi Társaság,
amely ma a legnagyobb magyar színházi érdekképviseleti szervezet. Kezdemé¬
nyezte a 2008-ban elfogadott előadó-művészeti törvény módosítását, amely
2011-től nemzeti színházi státusszal ruházott fel öt vidéki kőszínházi társulatot.
Rendezői fókusza a debreceni évek alatt terelődött leginkább a költői színház
irányába. Színháztörténeti jelentőségű Vidnyánszky Mesés férfiak szárnyakkal
című, Debrecenben bemutatott alkotása, amely Gagarin űrbe emelkedésének
ötvenedik évfordulóján született, ez az előadás képviseli legközvetlenebb módon
színházi törekvéseit. Pálfi Ágnes és Szász Zsolt utalnak arra, hogy az alkotót
körülvevő műhely máig adós maradt a költői színház pontos definiálásával.
Meglátásuk szerint a költői színház a naturális valóság leképezése helyett a köl¬
tői-művészi akciót kívánja újra beiktatni a jogaiba, hogy a színészi alkotás révén
juttassa el az embert a cselekvésig."" A költői színház égisze alatt létrejövő elő¬
adások sokszor nehezítik a befogadást és körülményeit. Zappe László megfo¬
galmazásában: , Vidnyánszky Attila előadásait nézve gyakran érzem úgy, hogy
ez közöttünk nincs meg. Valami hiányzik belőlem, hogy igazán figyelni tud¬
jak arra, amit színpada kínál, hogy ne kóvályogjon el a látásom, a hallásom,
413 Idézet az előadásból.
4 A Nemzet Színháza. Vidnyánszky Attilával Szász Zsolt beszélget, Szcenárium, III. évf., 2015/3—4, 8.
15 Turi: Költészet a színpadon.
16 Pálfi-Szász: Költői vagy epikus színház, 69.
s ]9 e