Page 20 [20]
OCR
PRONTVAI VERA: KÖLTÉSZET ÉS RITUALITÁS A KORTÁRS MAGYAR SZÍNHÁZBAN érvényesek, mint pl. a filozofikus témák és gondolatok, szimbólumok sokasága, jelsűrűség, nagyfokú vizualitás, az adott kultúrára jellemző népszokások, zenei világ, rituálék megjelenítése a színműben."" A kijevi főiskola színházrendezői szakának elvégzése után Vidnyánszky hét évig ugyanott oktatóként tevékenykedett, lehetőséget kapott két magyar színészosztály indítására. Ezekből az osztályokból állt össze az általa alapított Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata, amely tagjainak egy részét a rendező magával vitte a debreceni Csokonai, majd a budapesti Nemzeti Színházba is. Kezdetek óta együtt dolgozik Szűcs Nellivel, Kristán Attilával, Tóth Lászlóval, Trill Zsolttal és Varga Józseffel, akik jelenleg a Nemzeti Színház társulatának aktív tagjai. A Beregszászban eltöltött évek legnagyobb sikerű előadása Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című drámájának előadása volt, amely a Moszkvában 2001-ben megrendezett III. Színházi Olimpia egyik legsikeresebb alkotása lett. A 2018-ban fennállásának 25. évfordulóját ünneplő beregszászi színház nyelvhasználatáról és működéséről Szász a következőket írja: , Tíz ujjal a földbe, tíz ujjal az égbe kapaszkodni — ez ma is a ti halált megvető bátorságotok."" Ugyancsak a beregszászi társulattal rendezte meg a Gyilkosság a székesegyházban című T. S. Eliot-művet, mely a mai napig meghatározza a rendező színházról alkotott képét. Az előadásban emellett megjelenik mindaz, ami Vidnyánszky költői színházának jellemzője. A rendező többször utal arra a munkásságát meghatározó fordulatra, amelyet a Gyilkosság a székesegyházban bemutatója kapcsán élt át a nagyszőlősi templomban. Akkor szembesült ti. azzal a ténnyel, hogy a liturgikus térben előadott misztériumjáték sokak számára valósággá vált, a jelenlevő nézők egy része úgy cselekedett, mintha szentmisén lenne: Amikor a Becket Tamást játszó Trill imádkozni kezdett, döbbenten láttam, hogy a padokban ülő közönség vele imádkozik, és amikor elmondja, hogy , az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen", akkor a nézők keresztet vetnek, és lehajtják a fejüket. Olyan mély katarzist éltem meg akkor, amilyet azóta is keveset.? Vidnyánszky költői, egyben liturgikus színházának kiindulópontjaként több szempontból is ez a rendezés tekinthető. A kórus megjelenítése mellett — amely Becket belső vívódásait fejezi ki — az előadás cselekménye minimális, az érsek csak azt éli át, amit a darab kezdetétől sejteni lehet: a mártíromságot. Bár 19 Sin: Vázlat a Vidnyánszky Attila-féle költői színházról, 94. 1 Szász Zsolt: Húsz körömmel, Szcenárium, VI. évf., 2018/8, 3. 12 Kornya (szerk.): A költői színház, 13. +18 +
