Oldal 79 [79]
OCR
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI Ez a hivatkozás tehát a kereszt alakú talizmánokat tárgyaló részre utal a Picatrix III. könyvének 5. fejezetéből, épp az előbb idézett hely után egy oldallal. Ott a szerző a kereszt egyetemes formáját hangsúlyozza. Leszögezi, hogy a bolygók szellemeinek [erejének] alakját nem ismerhetjük, viszont erejüket a csillagképek is magukban foglalják. Egy gnosztikus tanítást visszhangozva indokolja meg, miért képviselheti a kereszt minden csillagkép és bolygó erejét: Ebből az következik, hogy a fent említettek minden ereje a csillagképekben áll. Ezért, mivel azt látjuk, hogy [a csillagképek] alakzataiban benne van minden fa és növény, valamint állat és hasonlóképp minden ásvány alkata, és minthogy semmiképpen nem ismerhetjük meg igazán a bolygók szellemeinek alkatát, azért e művészet ősi bölcsei mint valamely egyetemes alakot a keresztet választották. Azért ezt, mert minden test a felszíne révén látható, s mert az alakok felszíne hosszúsággal és szélességgel rendelkezik, a hosszúság és szélesség alakja pedig éppen a keresztben áll. Ezért ezt az alakzatot mintegy egyetemes tanítónak mondjuk ebben a művészetben, mint ami befogadja a bolygók szellemeinek erejét, amiatt, hogy semmilyen alak nem tér el tőle. [Tehát benne foglaltatik és leirhatö ältala.]?°® Ficino felhasználja, de ki is egészíti ezt a magyarázatot azzal, hogy mi a merőlegesek és derékszögek jelentősége: a bolygóknak vagy csillagoknak ugyanis akkor a legnagyobb az energiájuk, amikor az ég négy sarkalatos házában állnak, tudniillik a felkelő és a lenyugvó házban, az égközépen és az ég alján. Sugaraik pedig így keresztet alkotnak. Ezért van a keresztnek a legnagyobb ereje minden alakzat közül. Továbbá hozzáfűzi, hogy e tanítás egyiptomi eredetű, hiszen Serapis is keresztet viselt a mellén, és az a túlvilági életet jelképezte számukra. Úgy véli, a kereszt a Krisztus által képviselt erő előjele volt mar az egyiptomiaknäl is. Összefoglalva tehát, és visszatérve Eugenio Garin és Vittoria Perrone Compagni állításaira, miszerint a Picatrix lett volna a De vita coelitus comparanda ihletője vagy forrása a mágikus-asztrológiai gyakorlati leírásokban és a világszellem longitudinem atque latitudinem. [...] Crucem ergo veteres figuram esse dicebant tum stellarum fortitudine factam, tum earundem fortitudinis susceptaculum; ideoque habere summam in imaginibus potestatem, ac vires et spiritus suscipere planetarum.” Picatrix, IL 5, Pingree kiad. 107. ,,Et ideo concluditur quod omnis virtus praedictorum maxime consistit in figuris. Idcirco, quia videmus omnes figuras et formas arborum et plantarum esse in suis figuris diversas necnon et figuras animalium et similiter minerarum, quapropter nullo modo cognoscere possumus proprie figuras ipsorum spirituum planetarum, ideo sapientes huius artis antiqui tamquam universalem figuram crucem elegerunt, et hoc propter quod omnia corpora apparent sua superficie et quia superficies figurarum habet longitudinem et latitudinem, et figura longitudninis et latitudinis proprie consistit in cruce. Idcirco hanc figuram tamquam universalem magistram diximus in talibus operandi et tamquam receptricem virium spirituum planetarum eo quod aliqua figura non divertitur ab ea.” 208 + 77e
