Oldal 79 [79]
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI
Ez a hivatkozás tehát a kereszt alakú talizmánokat tárgyaló részre utal a
Picatrix III. könyvének 5. fejezetéből, épp az előbb idézett hely után egy oldallal.
Ott a szerző a kereszt egyetemes formáját hangsúlyozza. Leszögezi, hogy a boly¬
gók szellemeinek [erejének] alakját nem ismerhetjük, viszont erejüket a csillag¬
képek is magukban foglalják. Egy gnosztikus tanítást visszhangozva indokolja
meg, miért képviselheti a kereszt minden csillagkép és bolygó erejét:
Ebből az következik, hogy a fent említettek minden ereje a csillagképekben áll. Ezért,
mivel azt látjuk, hogy [a csillagképek] alakzataiban benne van minden fa és növény,
valamint állat és hasonlóképp minden ásvány alkata, és minthogy semmiképpen nem
ismerhetjük meg igazán a bolygók szellemeinek alkatát, azért e művészet ősi bölcsei
mint valamely egyetemes alakot a keresztet választották. Azért ezt, mert minden
test a felszíne révén látható, s mert az alakok felszíne hosszúsággal és szélességgel
rendelkezik, a hosszúság és szélesség alakja pedig éppen a keresztben áll. Ezért ezt
az alakzatot mintegy egyetemes tanítónak mondjuk ebben a művészetben, mint ami
befogadja a bolygók szellemeinek erejét, amiatt, hogy semmilyen alak nem tér el tőle.
[Tehát benne foglaltatik és leirhatö ältala.]?°®
Ficino felhasználja, de ki is egészíti ezt a magyarázatot azzal, hogy mi a me¬
rőlegesek és derékszögek jelentősége: a bolygóknak vagy csillagoknak ugyanis
akkor a legnagyobb az energiájuk, amikor az ég négy sarkalatos házában állnak,
tudniillik a felkelő és a lenyugvó házban, az égközépen és az ég alján. Sugaraik
pedig így keresztet alkotnak. Ezért van a keresztnek a legnagyobb ereje minden
alakzat közül. Továbbá hozzáfűzi, hogy e tanítás egyiptomi eredetű, hiszen Serapis
is keresztet viselt a mellén, és az a túlvilági életet jelképezte számukra. Úgy véli,
a kereszt a Krisztus által képviselt erő előjele volt mar az egyiptomiaknäl is.
Összefoglalva tehát, és visszatérve Eugenio Garin és Vittoria Perrone Compagni
állításaira, miszerint a Picatrix lett volna a De vita coelitus comparanda ihlető¬
je vagy forrása a mágikus-asztrológiai gyakorlati leírásokban és a világszellem
longitudinem atque latitudinem. [...] Crucem ergo veteres figuram esse dicebant tum stellarum
fortitudine factam, tum earundem fortitudinis susceptaculum; ideoque habere summam in
imaginibus potestatem, ac vires et spiritus suscipere planetarum.”
Picatrix, IL 5, Pingree kiad. 107. ,,Et ideo concluditur quod omnis virtus praedictorum maxime
consistit in figuris. Idcirco, quia videmus omnes figuras et formas arborum et plantarum esse
in suis figuris diversas necnon et figuras animalium et similiter minerarum, quapropter nullo
modo cognoscere possumus proprie figuras ipsorum spirituum planetarum, ideo sapientes huius
artis antiqui tamquam universalem figuram crucem elegerunt, et hoc propter quod omnia
corpora apparent sua superficie et quia superficies figurarum habet longitudinem et latitudinem,
et figura longitudninis et latitudinis proprie consistit in cruce. Idcirco hanc figuram tamquam
universalem magistram diximus in talibus operandi et tamquam receptricem virium spirituum
planetarum eo quod aliqua figura non divertitur ab ea.”
208
+ 77e