Oldal 77 [77]
OCR
A DE VITA LIBRI TRES TEMATIKÁJA, ELŐZMÉNYEI ÉS TANÍTÁSAI vagy a hindu asztrológiával kapcsolatban), a bolygók és a csillagjegyek erejének, minőségének felsorolásával, a bolygók alá tartozó mesterségek, embertípusok, állat- és növényfajták, fémek, kövek ismertetésével. A praktizálók számára valószínűleg legfontosabb fejezetek azonban a talizmánok elkészítésének és használatának módját írják le — ezek fordulnak elő a legnagyobb számban, vegyesen, mind a négy könyvben. A négy könyvet nem fogja össze átgondolt vezérfonal — sem tartalmi, sem szerzőségi meggondolások nem fedezhetők fel benne. Sőt, a szövegeken belül is tetten érhetők többszintű összeollózások, akár úgy, hogy a szöveg eleje, közepe és vége érzékelhetően más-más forrásból származik, akár pedig oly módon, hogy egy tematikához, például a bolygók erejének leírásához, bolygónként odamásol egy-egy mondatot vagy bekezdést egy vagy több (olykor négy) másik szövegből. (Az ismétlődésekből tudható, hogy ez történt.) Ez olykor jelzés nélkül történik, máskor pedig megnevezi a forrását, mely legtöbbször hamis attribúción alapul (Platón, Aristotelés stb.). Szabászati terminusokat használva tehát: ügyetlen foltvarrásról beszélhetünk, nem pedig egy szabásminta alapján elkészített darabról. Ennek oka a gyűjtemény keletkezési körülményeiben, illetve történetében rejlik: valószínűleg folyamatosan bővült, és egyébként is már olyan gyűjteményekből állították össze, amelyek más nyelveken keletkeztek, és nagyon vegyes forrásokból építkeztek, ilyenek például a Nabateus földművelés, "? a Secretum secretorum,™ és a Tisztaság testvérei (Ihwan al-Shafa) enciklopédiája." 203 Ez Ibn Wahshiyya fordítása nabateusból, azaz arámiból arabra (904 k.), a Filahát al-Nabátiyyah (latinul: Liber de Alfilaha). A könyv szintén gyűjteményes munka, mely 3-9. századi káldeus és babilóniai szövegek alapján készült, s nemcsak mezőgazdasággal, hanem mágiával is foglalkozik; saját korában a legfontosabb ilyen témájú arab nyelvű munkának számított. A Picatrixban többször Káldeus földművelés címen történik rá hivatkozás. A műben a szerzők a babilóniai, illetve a káldeus műveltséget magasztalják a hódító arabok kultúrájával szemben, és a mitikus sabianusokról (akikkel a harraniak azonosították magukat) közölnek elbeszéléseket: ezek szerint ez a nép Ádám előtt élt, akinek viszont voltak szülei, és azok Indiából jöttek. A középkorban valós szerző és keletkezési dátum nélkül terjedt az az arabból latinra fordított munka, amely a Secretum secretorum címet viselte és asztrológiai, táplálkozási, orvosi és fiziognómiai ismereteket foglal össze, sőt a talizmánokról is értekezik. Bevezetője a művet a királytükör műfajához igyekszik hasonlóvá tenni: a szerző úgymond Nagy Sándorhoz intézi intelmeit, ezert hamisan Aristotelésnek tulajdonították. Lásd Steven J. Williams: The Secret of Secrets: The Scholarly Career of a Pseudo-Aristotelian Text in the Latin Middle Ages, Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2003; Vigh Eva: „Termeszeted az arcodon" Fiziognömia es jellemabrazoläs az olasz irodalomban, Ikonolögia es Müertelmezes 11/1, Szeged, JATEPress, 2006. A , Tisztaság testvérei" filozófusokból és tudósokból álló titkos társaság volt a 8. vagy a 10. századi Bászrában (ma Irak). Ezoterikus tanításukat és filozófiájukat ötvenkettő értekezés méretű levélben (episztolában) hagyták hátra, melyeket hol Levelek gyanánt, hol Enciklopédiaként idéznek. Teljes kritikai kiadása jelenleg készül Oxfordban, eddig a következő kötetei jelentek meg: Nader El-Bizri, Epistles of the Brethren of Purity. Ikhwan al-Safa’ and their Rasa’il (1st ed.), 204 205 «756
