Oldal 72 [72]
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN
négy fajtája alakult ki a középkor során: az ún. ,,természetes magia”, a talizman¬
mágia, a jövendőmondás és a rituális mágia. (Az alkímiát külön veszi ezektől, így
azt nem tárgyalja.) Mivel Ficino a két utóbbiból egyáltalán nem merített, így ezek¬
kel itt nem foglalkozunk. Az első kettő azonban fontos a De vita III. könyvében:
szerzőket, műveket is idéz e témákban, sőt, a talizmánoknak a huszonhatból
összesen hét fejezetet szentel," így ezekre mi is kitérünk. Láng Benedek ezt írja a
talizmánmágiával foglalkozó írások előfordulási helyeiről:
Tematikus közelségük okán legtöbbször orvosi kódexek biztosítanak helyet a termé¬
szetes mágiának, amely igen jól illeszkedik a kőlisták (lapidáriumok), füveskönyvek
(herbáriumok) és állatleírások (bestiariumok) környezetébe. Hasonlóképpen, csil¬
lagászati-asztrológiai kéziratok adnak otthont a talizmánmágiának, gyakran nehéz
is megkülönböztetni, mit is kellene tudománynak és mit mágiának tekintenünk."
A Picatrix
Az arab nyelvű mágikus irodalom nyugaton legnagyobb hatású darabja a 10-11.
században" keletkezett Ghayat al-Hakim, azaz A bölcs célja című, több szer¬
zőtől válogatott gyűjteményes munka volt, melyet X. (Bölcs) Alfonz megbízásá¬
ból1256-ban fordítottak előbb kasztíliai, majd abból latin nyelvre. Szerzőségéről
máig viták folynak, a kutatásban háromféle álláspont alakult ki: (1) névtelen arab
1300-1600, PhD dissz., Department of History, University of Toronto, 1999; Paolo Lucentini
— Ilaria Parri— Vittoria Perrone Compagni (eds.): Hermetism from Late Antiquity to Humanism:
La Tradizione Ermetica dal mondo tardo-antico all’umanesimo, Turnhout, Brepols, 2003; Lynn
Thorndike: A History of Magic and Experimental Science, New York, Macmillan, 1923-1958.
185 A 13. és a 15—20. fejezeteket.
186 Láng: Mágia a középkorban, 126.
187 A kutatók korábban a 11. századra tették, pl. David Pingree: Some of the Sources of the Ghayat
al-hakim, Journal ofthe Warburg and Courtauld Institutes, XLIII. évf., 1980, 2; és Willy Hartner:
Notes On Picatrix, Isis, 56, 1965/4, 438. Az újabb kutatások azonban amellett érvelnek, hogy
szerzői legfeljebb 10. századiak: Maribel Fierro: „Bätinism in Al-Andalus. Maslama b. Qäsim
al-Qurtubi (died 353/964), Author of the Rutbat al-Hakim and the Ghäyat al-Hakim (Picatrix)”,
Studia Islamica, 84, 1996, 87-112.
Az 1920-ban felfedezett arab eredeti kiadásai: Hellmut Ritter: Gäyat al-hakim wa ahagg al¬
natigatain bi->l-taqdim, Studien der Bibliothek Warburg, 12, Leipzig—Berlin, Teubner, 1933;
német forditässal: Hellmut Ritter — Martin Plessner: Picatrix: Das Ziel des Weisen von Pseudo¬
Magriti. Ubersetzung aus dem Arabischen, Studies of the Warburg Institute, 27, London, Uni¬
versity of London, 1962. Lásd https://warburg.sas.ac.uk/pdf/FBH295P31zg.pdf (Letéltés: 2021.
október 8.)
S
18
cs
+ 70 +