Oldal 36 [36]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN az étrend segít elő, sőt, a himlőjárvány idején is a vér effajta megaszalódását tapasztalták. A fekete epe felgyülemlése a következő betegségek kialakulásához vezet: vérrel keveredve lázzal a karbunkulushoz (vörös duzzanat), láz nélkül az elefántbetegséghez, ami a bőr vörössé, majd sötétté, pikkelyessé vagy kérgessé válása (sömörök). A fekete epe egymagában először sötét daganatot, majd rákot idéz elő. Ennek több fajtája is van, a bőrön fekélyt is okozhat. A rák keletkezésének okát Galénos abban találja, hogy a sűrű vér salakanyagát a szervezet nem képes kiüríteni magából." Az aranyér szerinte a természet egyik megoldása a túl sűrű és szennyezett vér kivezetésére, s a visszértágulatok is a sűrű vér , lerakataiként" szolgálnak, bár fekete epét nem tartalmaznak. A fekélyek gyógyításában egyik pergamoni tanítójára hivatkozik, aki a műtéten kívül , jónedvű ételek étrendjét előírva" hozta helyre a betegét. Az ötödik fejezet elején szerepel egy fontos állítás arra vonatkozóan, hogy ,a vénák és az artériák mindegyik testnedvet tartalmazzák" — erre bizonyítékként a már tárgyalt hippokratési Az ember természetéről negyedik fejezetének egészét idézi szó szerint. Azzal vezeti be, hogy ezt az írást részletesen elemezte Az elemekről című munkájában," ami azért érdekes, mert létezik egy olyan kommentárja is, amely címében is jelzi, hogy Az ember természetéről? magyarázata. Az utóbbi munkát nyilván később írta, azért nem arra hivatkozott. Robin Fáhreeus svéd orvos-haematológus (1888—1968), aki a vörösvértestek süllyedési arányának megfigyelését dolgozta ki, arra a következtetésre jutott 1921-ben, hogy az ókorban a négy testnedvet az érvágások során felfogott vér ülepedése alapján különböztették meg egymástól. Átlátszó tartályban ugyanis a homogén vörös folyadék idővel négy rétegre különül el: alul a sötétebb üledék, felette vékony réteg élénkpiros vörösvértest, majd a halványzöld vagy fehér fehérvértest rétege, végül legfelül a szérum, amely sárgás színezetű? — sorrendben a fekete epe, a vér, a nyálka és az epe. Galénos fenti állítása alapján, miszerint az erek mindegyik testnedvet tartalmazzák, ez nem zárható ki, ámbár A fekete epéről arról tanúskodik, hogy a hányás, a széklet és a vizelet vizsgálata legalább 86 Ez a kijelentés figyelemre méltó, hiszen 1931-ben Otto Warburg azért kapta a Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy a rákos sejtek csak oxigénhiányos, elsavasodott környezetben (vérben) képesek életben maradni és szaporodni. (Warburg a légzőenzimek természetét és működési módját kutatta, lásd uő: On the Origin of Cancer Cells, Science, CXXIII. évf., 1956/3191, 309—314. https:// www.science.sciencemag.org/content/123/3191/309 (Letöltés: 2018. augusztus 29.) 87 De elementis ex Hippocrate liber I-II., Kühn, I, 413—508. 88 Galeni in Hippocratem de natura hominis commentarius, Kühn, XV, 1-173. §9 Fáhreeus a Uppsala Egyetem tanára és a göteborgi Királyi Akadémia tagja volt, 1929 és 1941 között hat ízben, tizenhét nevezéssel jelölték Nobel-díjra élettani kutatásaiért. A fenti adatot lásd Gerald D. Hart: Historical Rewiev. Descriptions of Blood and Blood Disorders Before the Advent of Laboratory Studies, British Journal of Haematology, Blackwell Science Ltd, 2001, 721 web.archive.org/web/20110708073035/http://www.bloodmed.com/home/hannpdf/bjh3130.pdf (Letöltés: 2018. augusztus 17.) + 34 +
