Oldal 30 [30]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN apadásnak indulnak, míg a negyedikben van belőlük a legkevesebb. Az emberi testet a világegyetemhez hasonlítja: Ahogy tehát egész tartama folyamán az év valamennyi elemből részesül: a melegből, hidegből, a szárazból és a nedvesből — világegyetemünkben ugyanis semmi sem tudna fennmaradni az összes többi nélkül, és ha csak egyiküknek is el kellene tűnnie, akkor valamennyien megsemmisülnének, mert mindannyian egy és ugyanazon törvény alapján egyesülnek és táplálkoznak egymásból -, ugyanúgy az ember sem tudna tovább élni, ha a vele született elemeknek akár egyike is hiányoznék belőle. Bizonyítékként ismét a hajtatás példáját hozza fel: ha ugyanazt a szert az év négy különböző időpontjában adjuk be, évszakonként más és más testnedvvel lesz tele a váladék. (A nyolcadik fejezet a betegségek lefolyásáról ad rövid útmutatást az évszakoknak megfelelően.) A Galénos neve alatt fennmaradt A testnedvekről tömör összefoglalás olyan olvasók számára, akiknek az alapelvek nem teljesen ismeretlenek. A mű több olyan részletre is kitér, amiről Az ember természetéről című szövegben nem esik szó: rögtön az elején például a minőségeket aktív és passzív ellentétpárra vezeti vissza, ebből vezeti le a négy elemet, sa makrokozmosz-mikrokozmosz analögia révén jelenti ki, hogy ezeknek felel meg az emberi testben a négy testnedv, az időben pedig a négy évszak. Az évszakok és az elemek mellett a testnedvek is egymásba alakulhatnak, az utóbbiak azonban nem feltétlenül az évszakoknál is tapasztalható szabályosság szerint. További különbség Galénosnál, hogy többféle átmenet is létezik a testnedvek között, amelyek minőségei vegyes tulajdonságokat mutathatnak. Az egyes testnedvek felszaporodásának okait immár nemcsak az évszaknak, hanem (ezen kívül) az életkornak és az életmódnak (az étrendnek, a mozgásnak, tevékenységnek és a lelki állapotnak), sőt, a külső hatásoknak is tulajdonítja. Nyilvánvaló, hogy Galénos (a hippokratési) Az életmódról című könyvben foglaltakat is beemeli summäjäba. Az évszakok és testnedvek összefüggéseire csak a nyarat hozza fel példaként, az ennek megfelelő életkort (ifjúkor) és alkatot (epés-kolerikus) tudottnak veszi, pusztán az életmódot és a külső hatásokat részletezi: , Hiszen az aggodalomtól, a haragtól, a bánattól, a szenvedéstől, a fizikai erőfeszítéstől, a virrasztástól, a koplalástól és a nélkülözéstől nagyobb mértékben gyűlik fel a sárga epe testnedve." Az életkorokból és a hozzájuk tartozó testnedvből fakadó lelki alkatokat Galénos írja le először: a serdülők (vér) vidámak, bolondosak; a virágkorukban levők (epe) lobbanékonyak, erőszakosak; az érettebb korúak (fekete epe) haragtartók, nehezen kiengesztelhetők; az idősek (nyálka) feledékenyek, lassúak, aluszékonyak. +. 28 +
