Oldal 27 [27]
OCR
A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Az elemek fenti tulajdonságait Empedoklés verssoraiban is megtaláljuk: »meleg és fénylé Nap (=ttiz)”: DK Emp B21; „elesnyilü Nap (=ttiz)”: DK Emp B40; »gyors és (az agyagot kiégetve) megszilardité ttiz” DK Emp B73; ,,a viz pedig dsszeragasztó és nedvességével megtartó, összetartó és szilärditö”: DK Emp A19; , sötét és hűvös eső": DK Emp B21; „eletadö Hera (=levegd)”: DK Emp B6; , magas" (levegő): DK Emp B17; ,,meleg, sugaras" (levegő): DK Emp B21; , mindent körülfogó nedves levegő": DK Emp B38; , fénylő levegő": , túlcsorduló a levegő": DK Emp B39; DK Emp B98; „messzeterjedö levegö”: DK Emp B138; , a földből megalapozó és szilárd dolgok aramlanak”: DK Emp B21; ,,hhatartalanok a fold mélységei”: DK Emp B39; Ficinónál a De vita III. könyvének 6. fejezetében az emberi test funkcióinak segítésében a négy elem némiképp eltérő aspektusai jelennek meg: , a vonzóerőt a tüzes dolgok segítik, a megtartó erőt a földszerűek, az emésztőt a levegősek, az ürítőt vagy tisztítót a vizesek." A nyugati hagyományban az elemeket tulajdonságpárokkal is le lehet írni a következőképpen: a levegő nedves és meleg, a tűz száraz és meleg, a föld száraz és hideg, a víz nedves és hideg. Az elemekre közös tulajdonságaik alapján hasonlítanak az emberben (mikrokozmoszban) a szervezetet felépítő testnedvek: vér, epe, fekete epe és nyálka, ahogyan az időben az évszakok: tavasz, nyár, ősz, tél. Bár az egyes elemek mindig ugyanazon alaptulajdonságokkal rendelkeznek, mégis folyamatosan átalakulhatnak egymásba, ahogyan az évszakok is." Az évszakoknak megfelelnek az emberi életkorok: gyermek-ifjú, fiatal felnőtt, érett korú felnőtt, idős-agg. Még ízek is társíthatók a testnedvekhez: édes, keserű, savanyú, íztelen (sós), sőt színek: vörös, sárga-zöld, fekete, színtelen-fehér. Az egyes testnedvek fölényéből keletkeznek a különböző jellemző hangulatok nyomán a lelki alkatok (praktikus megfontolásból erősen leegyszerűsítve): vidámvérmes-bolondos (szangvinikus), epés-haragos (kolerikus), bánatos-hallgatag (melankolikus) és közömbös-közönyös (flegmatikus). Táblázatokban foglaltam össze azokat a megfeleléseket és összefüggéseket, amelyeket az említett két Galénos-szövegből (illetve továbbiakból) feltérképezhetünk. 70 Ebből a szempontból az elemek inkább hasonlítanak a halmazállapotokra, hiszen a földből víz, a vízből levegő, a levegőből tűz lehet; gondoljunk a jégre, vízre, párára s a forró (tehát égető) gőzre.
