Oldal 27 [27]
OCR Output

A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI

Az elemek fenti tulajdonságait Empedoklés verssoraiban is megtaláljuk:

»meleg és fénylé Nap (=ttiz)”: DK Emp B21; „elesnyilü Nap (=ttiz)”: DK Emp B40;
»gyors és (az agyagot kiégetve) megszilardité ttiz” DK Emp B73; ,,a viz pedig dssze¬
ragasztó és nedvességével megtartó, összetartó és szilärditö”: DK Emp A19; , sötét
és hűvös eső": DK Emp B21; „eletadö Hera (=levegd)”: DK Emp B6; , magas" (levegő):
DK Emp B17; ,,meleg, sugaras" (levegő): DK Emp B21; , mindent körülfogó nedves
levegő": DK Emp B38; , fénylő levegő": , túlcsorduló a levegő": DK Emp B39; DK Emp
B98; „messzeterjedö levegö”: DK Emp B138; , a földből megalapozó és szilárd dolgok
aramlanak”: DK Emp B21; ,,hhatartalanok a fold mélységei”: DK Emp B39;

Ficinónál a De vita III. könyvének 6. fejezetében az emberi test funkcióinak
segítésében a négy elem némiképp eltérő aspektusai jelennek meg: , a vonzóerőt
a tüzes dolgok segítik, a megtartó erőt a földszerűek, az emésztőt a levegősek,
az ürítőt vagy tisztítót a vizesek."

A nyugati hagyományban az elemeket tulajdonságpárokkal is le lehet írni a
következőképpen: a levegő nedves és meleg, a tűz száraz és meleg, a föld száraz
és hideg, a víz nedves és hideg. Az elemekre közös tulajdonságaik alapján ha¬
sonlítanak az emberben (mikrokozmoszban) a szervezetet felépítő testnedvek:
vér, epe, fekete epe és nyálka, ahogyan az időben az évszakok: tavasz, nyár, ősz,
tél. Bár az egyes elemek mindig ugyanazon alaptulajdonságokkal rendelkeznek,
mégis folyamatosan átalakulhatnak egymásba, ahogyan az évszakok is." Az
évszakoknak megfelelnek az emberi életkorok: gyermek-ifjú, fiatal felnőtt, érett
korú felnőtt, idős-agg. Még ízek is társíthatók a testnedvekhez: édes, keserű,
savanyú, íztelen (sós), sőt színek: vörös, sárga-zöld, fekete, színtelen-fehér. Az
egyes testnedvek fölényéből keletkeznek a különböző jellemző hangulatok nyo¬
mán a lelki alkatok (praktikus megfontolásból erősen leegyszerűsítve): vidám¬
vérmes-bolondos (szangvinikus), epés-haragos (kolerikus), bánatos-hallgatag
(melankolikus) és közömbös-közönyös (flegmatikus). Táblázatokban foglaltam
össze azokat a megfeleléseket és összefüggéseket, amelyeket az említett két
Galénos-szövegből (illetve továbbiakból) feltérképezhetünk.

70 Ebből a szempontból az elemek inkább hasonlítanak a halmazállapotokra, hiszen a földből víz,
a vízből levegő, a levegőből tűz lehet; gondoljunk a jégre, vízre, párára s a forró (tehát égető)
gőzre.