Oldal 20 [20]
OCR
FRAZER-IMREGH MONIKA: ELETMOD, ASZTROLOGIA ES MAGIA A RENESZANSZBAN idörendileg a második kiadás, ? mely az editio princepstôl függ, de nem tartalmazza az erratát, ezt Párizsban 1511-ben követte egy újabb.? Az 1497-t61 kezdődő bázeli kiadásokról Clark általában elég rossz véleménnyel van, kollatációi során arra az eredményre jutott, hogy a kezdeti hibákra a későbbi kiadók csak még többet halmoztak, s aki úgy hirdette kiadását, hogy abban végre kijavított minden hibát, az rontott a szövegen a legtöbbet." Sajnos hibáik a később klasszikussá vált Opera omnia-kiadásokban is tovább éltek, melyek között néhány igazán értelemferdítő elírás is található. A Kaskéval közös kiadásukban a latin szöveget négy kiadás kollatálása alapján állította helyre: a firenzei őskiadás, a velencei 1498-as, a bázeli 1497-es és a bázeli 1576-os, legtöbbet hivatkozott (és 1959-ben Torinóban facsimile újra kiadott) Opera omnia? szövegén. Magyarországon az ediítio princeps, a velencei 1498-as, a bázeli 1497-es két-két példányban hozzáférhető az MTA és az OSZK kézirattáraiban, ezeken kívül az MTA Könyvtára őriz egy 1566-os leideni és egy 1616-os francia (vagy svájci) kiadást, hely nélkül.?" KORAI ÉS MODERN FORDÍTÁSOK Azontúl, hogy két és fél évszázad alatt mintegy harminc latin kiadást ért meg, " a De vitát hamarosan le is fordították németre, franciára és olaszra. Németre az első két könyvet Johannes Adolphus Mühling tette át és publikálta Strassburgban, 1505-ben Das Buoch des Lebens címen, ennek további hét kiadása jelent meg beszél kritikai kiadásuk előszavában (3, 5, 71), sajnos két helyen is (5, 71) incunabulum helyett manuscriptként említik az alapját képező 1498-as velencei Felix Klein-Franke-féle ősnyomtatványt. Ennek úgyszintén két példánya is megtalálható Magyarországon: az egyik az MTA Könyvtárában, Inc. 849-es és az OSZK-ban, Inc. 859-es raktári számon. Párizs, 1494, Georg Wolff és Johann Philippi nyomdájában. Párizs, 1511, Jean Petit nyomdájában. 54 Bázel: Johann Amerbach két De vita-kiadäsa: 1489-1495 &s 1497. Az utóbbinak két példánya található meg Magyarországon: az MTA Könyvtárában, Inc. 380/koll. 1 és az OSZK-ban, Inc. 858-as raktári számon. Andreas Leenius 1529-es De vita libri tres-kiadásába (recens iam a mendis w S w o situque vindicati) belefoglalta Ficino Epidemiarum antidotusät is, 6 valöszinüleg Amerbach szövegét , javította". 35 Opera omnia, 493-575. Az első háromról lásd korábbi jegyzeteimet, az 1566-os kiadója Guil. Ruil., jelzete 550.141; az 1616-os kiadója Le Preux, jelzete 542, 143/koll. 2. Utolsó megjelenése a 20. század (Plessner kiadása) előtt 1647-ben, lásd M. Plessner (ed.): Marsilius Ficinus: De vita libri tres, 245. Sarton kutatásai szerint Ficino ezzel és A pestis ellen írt munkáw SI jával a hetvenhét legnépszerűbb tudományos ősnyomtatvány között foglal helyet. Lásd George Sarton: The Scientific Literature transmitted through the Incunabula, Osiris, V. évf., 1938, 185. +18 +
