Oldal 19 [19]
OCR
A DE VITA LIBRI TRES KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Valori költségén készült el, 1490. április 4. után (Valori ajánló levele említi Mátyás halálát, innen a terminus post guem). A másikat Raphael de Marcatellis, a belgiumi Gent püspöke, Szt. Bavó katedrálisának apátja másol(tat)ta le saját maga számára." Ennek olvasatai igen hasonlóak az 1497-es bázeli kiadáséhoz, és nem képviselnek független szövegváltozatot. Továbbá kiragadott részleteket tartalmaz még két müncheni kézirat. Az egyik Ficino Leveleinek IX—XII. könyveit foglalja magában, annak nyomtatott kiadását (1495) megelőzvén, és válogatott részleteket tartalmaz a De vita libri tresből — önálló, de nagyon következetlen forrást szolgáltatván a sz6vegtesthez.*° A másik müncheni kódex alkímiai értekezések gyűjteménye; a harmadik könyvből vett részleteit (1., 3., 4. fej.) a korai nyomtatott kiadások alapján másolták, és nem nyújt megnyugtató bizonyítékot a szöveg állapotára." A kiadások közül Clark meglátásai szerint is kétségkívül az első a legjelentösebb, melyet Ficino is felügyelt.”® Ezt, mint említettük, Filippo Valori szponzoralta és Antonio Miscomino nyomtatta Firenzében 1489. december 3-an.?”? A teljes szôvegen kivül tartalmaz egy erratdt és Amerigo Corsini epigrammáját. Clark ezzel vetette össze a Paul Oskar Kristeller által összegyűjtött valamennyi fellelhető 15-16. századi megjelenést," melyeket (Kristeller szóbeli közlései nyomán) közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy némelyik nem létezik, mások pedig hibás évszámúak. Az edítio princepshez hű velencei 1498-as kiadáson"? alapszik a bolognai 1501-es. A párizsi 1494-es lehetett „H”: Haarlem, Hollandia: Stadsbibliotheek 187C6, pergamen. Kolophönja: „Hunc librum comparavit Raphael [de Marcatellis] episcopus Rosensis abbas sancti Bavonis monasterii iuxta Gandavum.” Tartalmazza az összes előszót és ajánlást, tartalomjegyzékeket külön-külön mindhárom könyv előtt, az apolögiät, a Quod necessaria sit kezdetü utöiratot, a kezdömondatok felsoroläsät. Mäsodik köteteben a következö mü szerepel: Nonus liber Almansoris cum expositione Syllani [de Nigris] de Papia. München: Staatsbibliothek, Clm 10781, papir, 15. sz. vege. Tartalmazza az elöszöt az egesz mühöz, az I. könyv 26. fejezetét, az előszót a második és a harmadik könyvhöz, az ajánlást Mátyáshoz, az apológiát és az utószót. München: Staatsbibliothek, Clm 26059, papir, 1508. Cime a 277r föliön: „Excerpta ex tertio libro Marsilii Phicini [sic!] Florentini de vita coelitus comparanda compositus ab eodem inter commentaria eiusdem in Plotinum.” Clark: Editorial Introduction, 8. Ennek két példánya is megtalálható Magyarországon: az MTA Könyvtárában, Inc. 448-as és az OSZK-ban, Inc. 358-as raktári számon. Kristeller: Supplementum, 1, LXIV-LXVI. Velence, 1498: Felix Klein-Franke nyomdájában készült. Tartalmazza a teljes művet (errata nélkül), Amerigo Corsini versét és még a következőt: Annotatio Praeclarissimum Sententiarum. Független a bázeli kiadásoktól. Ezt az incunabulumot reprintben (fordítás nélkül) közzétette Martin Plessner: Marsilius Ficinus: De vita libri tres, kritischer Apparat, erklárende Anmerkungen, Namenregister und Nachwort von Martin Plessner; nach dem Manuskript ediert von Felix KleinFranke, Hildesheim, New York, G. Olms Verlag, 1978. E reprintröl Clark &s Kaske több helyen is 9 S D ® 19 © w S 3. 2 + ]7 «+
